Mint emlékezetes, Pálinkás József oktatási miniszter 2001. október 1-jén együttműködési megállapodást írt alá Kroó Norberttel, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával az EISZ nemzeti programjának megvalósításáról. A hosszú távú együttműködésről szóló dokumentumban foglaltak szerint 2004. december 31-ig lehetővé válik minden állami, egyházi egyetem és főiskola, ezenkívül az Akadémia és az általa kiválasztott kutatóintézetek számára, hogy térítésmentesen férjenek hozzá az elektronikus adatbázisokhoz.
Az EISZ-programban az Elsevier tudományos kiadó Science Direct adatbáziscsomagjának a segítségével 1350 saját kiadású folyóirat és tízezer cikk teljes szövege érhető el négy évre visszamenőleg. Ez kiegészül száz, egyéb kiadó által kiadott folyóirat teljes szövegéhez való hozzáféréssel. A tudományos munkát segítő elektronikus adatbázist naponta használják harminchét hazai és határon túli intézmény oktatói, kutatói, doktorandusz- és graduális képzésben részt vevő hallgatói, akiknek a program most megteremtette az ingyenes hozzáférés lehetőségét.
Egy hét óta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai és oktatói is hozzáférhetnek a Magyarországon már bevezetett EISZ nemzeti programhoz. Az EISZ elérhetőségét biztosító kódot Tonk Sándor rektor vette át Pálinkás József oktatási minisztertől Budapesten.
Pálinkás József a dokumentumok átadása után emlékeztetett arra, hogy a szaktárca már régebben megvásárolta az EISZ terjesztési jogát a magyar felsőoktatási intézményekben, és szándékaik szerint ezt folyamatosan kiterjesztik a határon túli magyar főiskolákra és egyetemekre.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának egyik fontos kérdése volt, hogy sikerül-e megteremteni azt az információs háttérbázist, amely a színvonalas oktató- és tudományos munkához szükséges – emelte ki Tonk Sándor. A rektor az EISZ-hez való hozzáférés lehetőségét fontos jelzésnek tartja, mert – mint fogalmazott – a magyar társadalom egésze komolyan gondolja, hogy a most alakuló határon túli magyar intézmények részei a magyar szellemi és tudományos életnek. Lapunk kérdésére elmondta: legnagyobb gondjaik egyike, hogy Erdélyben hiányoznak azok a tudományos intézmények, amelyek „értelmes munkát” tudnának biztosítani a fiataloknak. Céljuk, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrejöttével párhuzamosan megteremtsék azokat a feltételeket, amelyekért már érdemes lesz a magyar kutatóknak, oktatóknak otthon maradniuk. Ennek első lépéseként ebben az esztendőben csaknem száz új egyetemi státust sikerült létrehozni Erdélyben. Ezzel egész Romániában ötszázra nőtt a magyar egyetemi oktatók száma.
Hozzátette: túl azon, hogy oktatói státusokat szerveztek, az egyetem mellett működik a Tudományos Programok Intézete is, amely már második éve hirdet kutatói programokat és doktori ösztöndíjakat. Ezért nemcsak az intézmény tanárai és diákjai, hanem általában a magyar nyelvű felsőoktatásban részt vevők pályázhatnak. Így a támogatási rendszert ki tudják vinni az egyetem falai közül. Felfogásuk szerint az erdélyi magyar felsőoktatás – történjék az állami vagy magánegyetemen – ugyanazt az ügyet szolgálja.
Az erdélyi informatikusképzésről Hollanda Dénes, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi, műszaki és humán tudomány karának a dékánja lapunknak elmondta: Marosvásárhelyen a román műszaki egyetemen is nagyon sok egyetemi státusú magyar professzor és adjunktus, valamint tanársegéd van, ezért könnyebben be tudnak kapcsolódni a tudományos munkákba az EISZ-adatbázis segítségével. Az általa vezetett karon működő informatika szakon jelenleg negyven diák tanul. Az automatizálás és számítástechnika szakra harminc hallgató jár, a mechanikát huszonöt, a szociálpedagógiát pedig negyven diák tanulja. Ők valamennyien tanulnak informatikát. Most egy ezzel kapcsolatos, úgynevezett gerinchálózatot építenek ki marosvásárhelyi központtal, amelybe bekapcsolják a csíkszeredai, a kolozsvári és a nagyváradi tanulmányi egységeket is.
A egész rendszert összekötik a most kapott EISZ-adatbázissal.
A magyar kormány programja és ezt megerősítve a Magyar Állandó Értekezlet több állásfoglalása egyértelművé teszi, hogy a Kárpát-medencében lakó magyar közösségek helyben maradását kell támogatni. Olyan feltételeket kell teremteni a magyar kormányzat által rendelkezésre álló eszközökkel, hogy a hosszú távú megmaradásuk biztosítva legyen – olvasható a szaktárca közleményében. Ennek megfelelően az oktatási kormányzat által az eltelt időszakban végrehajtott reformok részeként a kormány a regionális gazdasági fejlesztési és kulturális programok támogatása mellett részt vesz a teljes vertikumú magyar oktatási hálózat kiépítésében, az önálló tudományos és kutatói háttérintézmények létrehozásában, működtetésében – szögezi le a dokumentum.
Megállapítják: a kedvező változások ellenére a romániai magyarok 4,5 százalék körüli részaránya a felsőoktatásban még mindig csak a fele a román nemzetiségűekének. Ugyanakkor a húszezer magyar hallgatónak alig huszonöt százaléka tanul az anyanyelvén.
***
AZ ERDÉLYI ÉRTELMISÉG egyetemépítési előkészületei és a magyar kormány támogatása révén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az alapításától számított másfél év után megkezdte működését. Az intézmény funkcionális központja Kolozsvárott van, ehhez Csíkszeredán és Marosvásárhelyen oktatási egységek kapcsolódnak. Az erdélyi egyetemen az idén kilenc szakon 372 hallgató kezdte meg tanulmányait. A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel az integrációra vonatkozóan megállapodás született, amely a következő években a végleges akkreditáció után valósulhat meg. Erdélyi egyetemfejlesztésekre az idén 1,950 milliárd forint fordítható, ennek az egyik felét a működésre, a másik felét pedig beruházásokra, épületfelújításokra fordítják. Az Oktatási Minisztérium tervezi az elektronikus információszolgáltatásnak a Vajdaságban a jövőben megalakuló felsőoktatási intézményre való kiterjesztését is.
droglabor
Breaking Bad Budapesten: lebuktatták a fővárosi droglabort
