További kilencszázalékos emelés szükséges a kormány idei 7,75 százalékos ajánlatán túl – mondta lapunknak Szabó Endre. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökének tájékoztatása szerint plusz öt százalékra a két elmúlt évben, a megváltozott infláció miatt kifizetett bérkompenzáció módja miatt van szükség. – Kérésünk ellenére a kompenzációt nem építette be az alapbérekbe, hanem egy összegben fizette ki a kormány – mondta Szabó. A további négyszázalékos emelési igényt az elnök azzal indokolta, hogy a közszféra szakszervezetei és a kormány között létrejött megállapodás többek között rögzíti: a közszféra kereseteit felzárkóztatják a versenyszféra kereseteihez. A konföderáció álláspontja szerint az összeségében tizenhét százalékos béremelés jelentősen csökkentené a minimálbér-emelésből adódó bérfeszültségeket is.
– A 7,75 százalékos ajánlat csak a bértáblára vonatkozik, ami kötelező minimumnak nevezhető. Ugyanakkor a közalkalmazottak keresetei a szakmai szorzókkal, pótlékokkal és egyéb intézkedésekkel együtt 14-15 százalékkal emelkednek idén – mondta lapunknak Őry Csaba. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hangsúlyozta: a közszféra szakszervezeteivel kötött megállapodásban a kormány arra vállalt garanciát, hogy a szféra kereseteinek növekedése az infláció plusz a GDP értékének feléből áll össze. A kormány szerint idén ennek majdnem kétszerese teljesül. – A tárgyaláson egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi, feszültségekkel teli bértáblát fel kell váltani. A kormányzat elsősorban a közalkalmazotti életpályarendszer kialakításával orvosolná a szféra problémáit, az erre vonatkozó előkészítő munkálatok már megkezdődtek. Reményeink szerint a közalkalmazotti életpályarendszer a 2003-tól kezdődő költségvetési ciklusban bevezethető lesz – mondta a politikus. Őry Csaba ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány nem zárkózott el attól, hogy kiszámolja a szakszervezetek által kért emelés anyagi vonzatait, és arról februárban kész további tárgyalásokat folytatni.
Meglepő kutatás látott napvilágot a magyar autósokról
