Száz éve született Aradon Jávor Pál

Ünnepséget tartottak tegnap délután a száz éve született Jávor Pál egykori lakóhelyénél. A korszak népszerű színművészének, a Nemzeti Színház örökös tagjának emléktábláját a Pasaréti út 8. szám alatt avatták fel.

Játszott hatvanhét filmben, az 1929-es, utolsó némafilmben, a Csak egy kislány van a világonban, s az első hangosfilmben, az 1931-es A kék bálványban. Az utolsó itthon forgatott filmje az 1945-ös A tanítónő, ebben ifj. Nagy Istvánt alakította. És bár fénykorában a legjobb társulatok tagjaként, a Vígszínházban s a Nemzeti Színházban, parádés szerepekben is láthatta őt a közönség, a száz éve, 1902. január 31-én Aradon született Jávor Pált mindmáig a magyar film talán legnagyobb, a szó teljes értelmében vett sztárjaként tartja számon a köztudat.
Hogy a tizenhat éves korában Jermann Pál néven (ez volt édesapja családi neve) Aradon újságíróskodni kezdő fiatalemberből hogyan, milyen keserves megpróbáltatások után és árán lett aztán „a Jávor”, „jávorpali”, „mindenki Palija”, a nők bálványa, a népszerűséget élvező és annak terhét egy idő után már nehezen viselő – ma azt mondanánk – imázs, Bános Tibor most megjelent könyve erre keresi és találja meg a választ. A címe csak ennyi: Jávor Pál. Nem is kell több, hiszen ezt a nevet még ma is minden filmbarát ismeri, különösen hogy több filmjét időről időre újra vetítik a tévéállomások.
Aki a születése századik évfordulóján nem csak a legendák és szóbeszédek Jávor Pálját, nem csak „a Palit” szeretné közelebbről megismerni, bizalommal veheti kézbe Bános Tibor könyvét. Egy XX. századi magyar művészsorsot s egy XX. századi, tragédiák, háborúk, eszmék és eszméletlenségek viharát végigélt embertársunkat ismerheti meg belőle.