Legendásan gőgös, intrikus ember volt Döbrentei Gábor, aki kortársai szerint „középtermetű, erőteljes, pirospozsgás, apró szemű, mozgásaiban feszes férfi volt, a jólétnek s kényelemnek kifejezésével egész valóján; előadása, társalgása, mint írói nyelve, dagályos és affektált, hiúsága nem kevés; a fényt s piperét szóban, írásban, öltözetben, bútorzatban kedvelő”.
A Veszprém megyei Nagyszőlősön 1785-ben látta meg a napvilágot, majd iskoláit Pápán és Sopronban végezte, azután külföldön, Lipcsében és Wittenbergben folytatta. Angolt és franciát tanult, de a filológiában is elmélyedt. Ekkorra már két verseskötete is megjelent, különösebb visszhang nélkül. Hazatérte után Kazinczy Ferenc ajánlására Erdélybe került nevelőnek Gyulay Lajos mellé, ahol a helyi főurak segítségével alapították meg az 1814–18 között megjelent Erdélyi Múzeum című tudományos folyóiratot. Ekkor követte el élete legnagyobb szakmai tévedését, hiszen a szépirodalmi pályázatokra beérkezett Bánk bánt nem találta közlésre érdemesnek, amivel írójának, Katona Józsefnek egy életre elvette a kedvét a hasonló próbálkozásoktól. Legnagyobb nemzeti drámánk pedig csak mindkettejük halála után került megérdemelt helyére, a magyar irodalmi panteonba. Ám ez akkor még nem derült ki, és amúgy jelentős irodalmi munkássága elismeréseként – hiszen egy erdélyi magyar nyelvművelő társaság előkészítésében is részt vett – magyar emlékérmét verettek tiszteletére, és kinevezték Hunyad megye táblabírájává. Ezután rövid pesti tartózkodás, majd Bécs következett, ahol a lelkes színházlátogató Döbrentei előbb Shakespeare-t és Moliére-t fordított, majd számos cikket publikált többek között Shakespeare életéről és az angol színjátszás történetéről. A húszas évektől települt Budára, a Tabánba, ahol a ma róla elnevezett utcában élt élete végéig. A harmincas évek elején egy alakuló bizottságnak is tagjává választották, amelyet az Akadémia kidolgozására hívtak életre, és létrejöttekor először taggá, majd első titkárává választották. Az általa szerkesztett Évkönyvekben ekkoriban örökítette meg az Akadémia történetét, majd a régi magyar kódexek, oklevelek felhasználásával Régi magyar nyelvemlékek címen emléktárat adott ki. Tevékenysége azonban nem merült ki ennyiben: 1833–35 között a Pesti Magyar Színház igazgatója. Kiadta Teleki Ferenc verseskötetét és Berzsenyi összes műveit, mintegy száz, általa összegyűjtött népdalból álló gyűjteményt küldött be a levéltárba, és arra is jutott ideje, hogy magyar érdekekben külföldi írókkal levelezzen. Közéleti téren is egyre nagyobb elismerésben volt része. 1825-ben elsőként a budai kerület második, majd néhány év múlva első tartományi biztosává, 1841-ban főtartományi biztossá, végül három év múlva királyi tanácsossá nevezték ki. Az 1840-es évektől küzdött a budai német utcanevek magyarosításáért. Kutatásai nyomán derült ugyanis fény Buda számos régi utcájának, hegyének, völgyének és dombjainak régi, esetenként már Thuróczy és Anonymus munkáiban is említett történelmi helyneveire. Munkájának gyümölcseként 1847. június 11-én Buda polgármestere kihirdette a döntést, miszerint új térképeket és utca névtáblákat rendelnek magyar nyelven. Ekkor kapta a nevét többek között a Vérhalom, a Szemlőhegy, a Törökvész dűlő, Pasarét, a Tündérhegy, sőt a várbeli utcák nagy része is.
Döbrentei az 1830-as évektől egyre inkább szembekerült az új haladó irányzattal, a reformtörekvésekkel és annak legnagyobbjaival, Kisfaludyval, Bajzával, Toldy Ferenccel. Így mindinkább elszigetelődött, lassan visszaszorult régi irodalmi, tudósi pozícióiból, és budai otthonában, magányosan, barátok nélkül halt meg 1851. március 28-án. A kortárs Toldy Ferenc kimérten, röviden emlékezett meg róla, ám szűkebb pátriája, a Tabán rövidesen utcát, később teret is elnevezett az íróról. Az igazsághoz tartozik, hogy Döbrentei szépíróként nem alkotott maradandót, a jelek szerint nem erre volt predesztinálva, ám az irodalomtörténet mégis legjelesebbjeink között tartja számon. Az okra talán egy korabeli méltatója világít rá legjobban: „Döbrentei élesztette a tudományokat, ébresztette a hazafi lelkeket, a szívekbe oltotta a honi nyelv szeretetét.”
Kiszivárogtak a részletek: erről állapodhat meg Trump és Putyin
