A mostohagyerekek is új ruhát kaptak

Magyar szempontból nyugodt, izgalommentes téli olimpia kezdődik pénteken a távoli Salt Lake Cityben, hiszen a 25 fős versenyzői küldöttség egyetlen tagja sem rajtol pontszerzési eséllyel. A téli olimpia nem a mi játékunk. Az eddig megrendezett tizennyolc olimpia mindegyikén volt ugyan magyar résztvevő, de sportolóinknak bajnoki címet még nem sikerült szerezniük, csak két ezüst- és négy bronzérmet. Ráadásul ez a szerény mérleg húsz éve megdermedt…

Bizonyára nem a korán jött enyhe idő miatt nincs olimpiai láz hazánkban, inkább azért, mert nálunk csak a nemzeti büszkeséget élesztő aranyak fokozzák az érdeklődést a játékok iránt. Így van ez már ki tudja mióta, még a magyar szempontból sokkal sikeresebb nyári olimpiák idején is. A tapasztalatok szerint csak az első magyar aranyérem lobbantja föl az olimpiai lángot hazánkban. Nos, ilyesmire a XIX. téli olimpia alatt sem számíthatunk, csapatunkban egyetlenegy győzelemre esélyes versenyző sincs.
Nem is lehet, mert az elmúlt évszázadban nem akadt olyan sportvezetés, amelyik fontosnak tartotta volna a téli sportágak fölkarolását, így a síelők és a korcsolyázók csak mostohagyerekek lehettek. A magyar síválogatott tagjai például évtizedek óta a külföldi sportszergyártók adományait viselve versenyeznek. Szemtanúja voltam, amikor az egyik magyar válogatott sífutó egy finnországi gyárban az igazgató jóvoltából kedvezményesen lécet vásárolhatott, igaz, nem a legkorszerűbb típusból, de neki ennek is örülnie kellett.
Négyévente viszont a Magyar Olimpiai Bizottság felöltözteti a mostohagyerekeket is. A téli olimpiák megnyitóünnepségein a magyar versenyzők és sportvezetők az alkalomhoz illő, elegáns ruhában vonulnak fel, s olyan boldogan integetnek, mintha a családon belül egyébként is létezne az egyenjogúság.
Természetesen Magyarország természeti adottságai is közrejátszanak abban, hogy az eddigi tizennyolc olimpián magyar síelő nem nyert érmet. Az első országos síbajnokságot 1911-ben még Tátraszéplakon rendezték meg, de aztán 1921-ben a trianoni békediktátum következtében az ország legmagasabb hegye a Mátra lett, ahol lehetetlen lesiklópályát kialakítani. Az elmúlt évtizedekben sokat javított volna a körülményeken, ha korszerű, hóágyúkkal felszerelt pályákat létesítenek, de még arra sem volt szándék, hogy a Normafánál az amatőrök számára megépüljön a felvonó. Ezért aztán az új évszázad első olimpiáján síelőinkkel szemben változatlanul az az elvárás, hogy egyáltalán célba érjenek, azt pedig különleges sikerként könyvelhetik el, ha egy-egy ellenfelet megelőznek.
Műkorcsolyában a legjobb magyar versenyzők évtizedeken át felvették a versenyt a világ legjobbjaival, egészen addig, amíg nem jelentett behozhatatlan hátrányt a fedett jégpályák hiánya. Sportolóink 1932 és 1980 között két ezüst- és négy bronzérmet nyertek, a magyar versenyzők eddigi 42 pontjából 39-et korcsolyázók szereztek a téli olimpiákon. A legeredményesebbek a párosok voltak: a Kékesy Andrea, Király Ede kettős 1948-ban ezüstérmet, a Rotter Emilia, Szollás László duó (1932) és a Nagy László, Nagy Marianna páros (1952) bronzérmet nyert. Utoljára, 22 évvel ezelőtt a Regőczi Krisztina, Sallay András jégtánckettős állhatott olimpián dobogóra, második lett Lake Placidben. Mondhatnánk, hogy lám, ők is a Millenáris sátortetős fedett pályájáról jutottak az olimpiai dobogóra, ám sikerükhöz az is kellett, hogy – családi áldozatvállalással – nyáron Londonban edzzenek, télen pedig az angol edzőnő, Betty Callaway készítse föl őket Budapesten.
Hogy milyen sokat számítanak a költséges téli sportágakban a feltételek, arra bizonyság, hogy a magyar származású Kapus Ferenc 1956-ban a svájci aranyérmes négyes bob kormányosa volt, a sokszoros magyar bajnok gyorskorcsolyázó Hunyady Emese, aki házassága révén került Ausztriába, osztrák színekben 1994-ben 1500 méteren aranyérmes lett Lillehammerben. Hunyady már a hatodik olimpiáján indul Salt Lake Cityben, ahol egyébként biztos, hogy magyar főszereplők nélkül is látványos, fantasztikus versenyeket láthatunk.
***
A MAGYAR DELEGÁCIÓ. Vezető: Schmitt Pál, helyettese: Aján Tamás. Csapatvezető Molnár Zoltán. Csapatiroda: Babati Lajos, Köpf Károly, Medvegy Iván, Nagy Zsigmond, Vad Dezső (sajtófelelős). Egészségügyi csoport: dr. Tállay András, dr. Györe István, Hámori József. Sí: Pignitzky Péter, Rosivall Zoltán, Holló Miklós, Szöllősi István, Gönczi András. Bob: Gyulai Miklós, Robert Schell. Korcsolya: Sallak György, Ivánkai György, Merényi József, Kulcsár Zsófia, Telegdi Attila, Belovai József, Száraz András. MOB meghívottak: Deutsch Tamás, Baráth Etele, Dénes Ferenc, Kovács Tamás, Vass Károly, Bathó Ferenc. (A versenyeken induló 25 magyar olimpikon névsorát már korábban közöltük.)