Alaptalan félelmek a Mazsihiszban

Alaptalan a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) aggodalma, hogy a népszámlálás során rögzített adatok szerint, azaz 12 530 izraelita hívő arányában részesülnek az állami forrásokból – közölte Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója. Mint mondta, a hazai zsidóság továbbra is a négyszázezer hívővel rendelkező evangélikus egyházzal azonos mértékben részesül a forráselosztásból. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke úgy nyilatkozott: a népszámlálás során regisztráltnál jóval nagyobb lélekszámú a zsidó közösség.

Jezsó Ákos
2002. 02. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tordai Péter a Füst Milán Szellemi Páholy múlt heti rendezvényén, az MTI közlése szerint kifejtette, hogy a tavalyi népszámlálás adatai nem fedik a valóságot, és kétségbe vonta, hogy mindöszsze 12 530-an vallanák magukat Magyarországon izraelita vallásúnak. Mint ismeretes, lapunk korábban megírta: a Mazsihisz a népszámlálás előtt arra kérte a zsidóságot, hogy a lelkiismerete szerint vallja meg vallási hovatartozását. Tordai Péter a múlt heti rendezvényen kijelentette: ha a forráselosztásnál mégis a népszámlálási adatok adnák az elszámolás alapját, „akkor nekünk is van még egy egyenlegünk”. A Mazsihisz elnöke az egyenleg másik oldalának nevezte a holokauszt idején megölt, elpusztított, kirabolt hatszázezer zsidó származású magyar állampolgár egykori ingatlanait és ingóságait, a Magyar Nemzeti Bank „bizonyos aranykészletét”, az úgynevezett aranyvonatot és számos múzeumi műkincset.
A Mazsihisz elnöke lapunk kérdésére elmondta: pár évvel ezelőtt megbíztak egy szociológiai intézetet, hogy mérje fel a magyarországi zsidóság létszámát. Az előzetes adatok alapján 80-120 ezer közöttire tehető azoknak a száma, akiknek legalább az egyik szülője a zsidósághoz tartozik. A felmérés szerint az aktív vallásgyakorlókat 25–35 ezer közöttire lehet becsülni. A Mazsihisznak ennél pontosabb adatai nincsenek – mondta. Tordai Péter az általa említett „másik listáról” elmondta: nem lehet összegszerűsíteni azokat a szenvedéseket, amiket a hazai zsidóság a XX. század során elszenvedett. Hozzátette: az előadásában említett „másik lista” egy hosszabb terjedelmű szöveg egyik, néhány perces kiragadott részlete, kijelentéseivel nem a mostani elosztási rendet támadta. A kárpótlási folyamatban szerinte még több elvarratlan szál található. Ezek közül kiemelte az egyéni kárpótlás ügyét.
Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházügyi főtanácsadója lapunk kérdésére elmondta: a népszámlálási adatoknál valóban több zsidó identitású ember él Magyarországon. Az identitás azonban nem azonos a vallással – mondta. A főtanácsadó szerint a polgári kormány a Mazsihisz esetében eddig is egy kerekített, becsült számadatból indult ki. Ezen a gyakorlatán a jövőben sem kíván változtatni. Mint fogalmazott, a Mazsihisznak nyújtott támogatás a négyszázezer hívővel rendelkező evangélikus egyházéval egyezik meg. Ugyanakkor elgondolkodtatónak nevezte, hogy a holokauszt tragikus emlékét a Mazsihisz most aktuális vallási kérdésekre kívánja ráterhelni. Hozzátette: a Mazsihisz nem etnikai érdekvédelmi szervezet, hanem egy történelmi felekezet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.