Body-bájak

Halász Miklós
2002. 02. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

MuscleMag híres fotósa és írója, számos nagy sikerű testépítőszakkönyv szerzője, Steve Neece felkavarta a Los Angeles-i izomipar állóvizét új magazinja, a Bodybuilding Enquirer internetes bemutatójával. A nyitó szám egyik cikkében mintegy figyelmeztetésül kíméletlenül lerántja a leplet a testépítés és a melegpornográfia sok évtizedes kapcsolatáról. Hogy nekünk, magyaroknak mi közünk e kényes témához? A kínos események feldolgozásakor a szakemberek figyelembe vették a legnagyobb forgalmú videostúdiók és lapkiadó vállalatok többévi eladási sikerlistáit. Azokból egyértelműen kitűnik, hogy a pornószakma melegvilágában, azon belül is az izomembereket bemutató anyagok egyre divatosabb kategóriájában az USA mögött immár örökös második-harmadik helyen a hatalmas Brazília és a csöppnyi Magyarország áll. A Los Angeles-i Manett 2001. december 31-én lehozta az év száz legsikeresebb férfipornófilmjének listáját, melyen az előző esztendőben szereplő héttel szemben már tizenöt, Magyarországon készült – nem számítva a külhonban magyarokkal forgatott darabokat – videót regisztráltak. Az amerikai kritikák szerint a magyar filmek szereplői szívdöglesztően szépek és izmosak, a helyszínek festőiek, a felvételek művésziek, és a fiúk szexuális teljesítménye, fantáziája, lelkesedése páratlan a világon.
No persze ez a hír itthon nem talált volna visszhangra, ha a hazai újságárudák polcai előtt álldogálók a méregdrága luxuskivitelű magazinok címlapján nem fedezték volna fel az ismerőst. Szegeden azért tört ki botrány, mert a férfimelegpornó-magazinok szereplőjében nemcsak a szomszédot, hanem a rokont, testvért és a férjet is felismerték a hozzátartozók. Hogy kétségük ne legyen, a szereplők mellett a családnevek is olvashatók, így a filmsztárok azonosíthatók. Volt, aki ideg-összeroppanást kapott, más pszichiátriai támogatásra szorult, de akadtak, akik csak annyit szóltak: „Nem annak ciki, aki csinálja, hanem annak, aki nézi.” A szégyenkezők pedig azzal védekeztek, nekik azt ígérték a beetető sztárok és háttéremberek, hogy idehaza úgyse tudja meg senki. Mégis minden kitudódott, mert egyszer minden kiderül. Különösen akkor, ha a felhajtók, rendezők, filmforgatók egy-egy magyar srácon harmincöt–negyven millió forintot is megkeresnek.
A kulisszatitkokat nem csak hallomásból ismeri a szegedi testépítő K. Gábor. Volt olyan időszak, amikor együtt sportolt azokkal a fiúkkal, akik az USA-ban és Angliában sztárok lettek.
– A magyar közvélemény bizonyára keveset tud arról, hogy az angol melegpornólistán az első hét legnézettebb film főszereplője az a két, Szegedről elszármazott fiatalember, akik a body-building sportban is sokra vitték, bajnoki helyezettek voltak, de a versenyzéssel tizedét se keresték, mint a pornófilmekkel.
– Mennyiről lehet szó?
– Évi harmincmillió forintról.
– Hogyan csöppentek a magyar sportolók e különös világba?
– Külön forgatókönyve van a beetetésnek. Először felajánlják, hogy kötnek egy szerződést hetven-nyolcvanezer forintért. Ingyen leviszik a jelöltet az Adriára, hogy ott készítsenek néhány fürdőruhás képet. Majd jön a művészi aktfotózás. Egy ilyen kérést még a szemérmesebbfajta sem utasít vissza. A képeket pedig elküldik az USA-ba vagy Angliába a pornófilmproducereknek. Ha megtetszik a fiú, meghívják külföldre. De ott sem mindjárt azzal kezdik, hogy melegjelenetben szerepeltetik. Erre fokozatosan veszik rá – nem kevés pénzzel – a sokszor nős, családos fiatalembereket. Aztán már nincs visszaút.
– Nem szégyellik otthon az asszony, a gyerek előtt ezt a munkát?
– Legtöbben el se mondják, hogy mit csinálnak. És a többség szexuálisan visszaáll a normális kerékvágásba.
– Miért csak a testépítőket foglalkoztatják a pornóiparban?
– Mert nekik a legszebb az alakjuk. Őket és nem a bokszolókat vagy súlyemelőket lehet eladni a filmekben. Egyébként önmagában a body-building sport nem jövedelmező. Legfeljebb tíz-húsz versenyző keres nagy pénzt a világon – évi száz-százhúszezer dollárt – az izomfejlesztéssel. A többi nem tud kiemelkedni.
K. Gábor huszonnyolc esztendős, és tizenöt éve bodyzik. Ez a kedvenc hobbija, ami havonta százezer forintjába kerül, pedig csak amatőr. Első hallásra nem hittem el a hatalmas rezsit. Amikor utánaszámoltam, rájöttem, hogy a százezer forintból is alig jön ki a havi kosztpénz. Naponta egy-két kiló csirkefilét eszik, ami harminc napra csaknem hatvanezer forint. Ezenkívül drága vitaminokat, kiegészítő táplálékanyagokat fogyaszt. Gábor vállalkozó, így a költséges passzióhoz elő tudja teremteni a pénzt. Mert az anyagiak ebben a sportágban főszerepet játszanak. A beavatást így folytatja.
– Aki versenyszerűen bodyzik, mindenre képes. Mindent megtesz, hogy a havi százezer forintot előteremtse. A sport által egzisztenciát akar, és ez keveseknek sikerül. Ezért sem nehéz rávenni egyeseket a filmezésre – mondja a műkedvelő testépítő borongósan. – Jobb helyeken az edzőteremben nem szívesen látott vendégek azok a sporttársak, akik beszállnak a pornóba. De mindaddig nem foglalkozunk velük, amíg valamelyikünknek nem tesznek ajánlatot, nem próbálnak rávenni arra, hogy menjünk mi is filmezni.
Hetekkel az iskolai szünidők előtt menetrendszerűen felkeres T. Z. úr, aki személyesen is ismeri azokat az embereket Magyarországon, akik a sportolók felhajtásával foglalkoznak. Külföldi lapokat mutat, amelyek szalagcímei a magyarok hollywoodi „szexforradalmára” utalnak. Természetesen azért aggódik, hogy ne kerüljön több magyar fiatal a nemzetközi pornóvilág halhatatlanjainak csarnokába. Az iskolai vakáció a legalkalmasabb időszak ahhoz, hogy a kerítők a fiatalokat felszedjék. Úgy gondolja, talán a sajtónyilvánosság meg tudja fékezni ezt a folyamatot. Inkognitóját azért nem fedi fel, mert tart a kerítők bosszújától.
– Egy időben a testépítők szponzorálásával is foglalkoztam, így beláttam a kulisszák mögé. Mindenkit andalító szöveggel csapnak be, „csak sima aktfotók lesznek”. Azt is hangoztatják, hogy senki sem jön rá a kilétükre, mert ezeket a filmeket a meleg férfiak nézik. Aztán beüt a krach, a feleség és a család valahogy mégis megtudja, mit csinál az apa vagy a férj, esetleg a fiú. Személy szerint én azon háborodtam fel a legjobban, amikor az interneten felfedeztem magyar neveket, pornócímeket, az egyik az Attila, a hun, a szereplőknek pedig Kinizsi Pál és Toldi Miklós nevét adták. Úgy érzem, ezzel a gusztustalansággal történelmünket, hőseinket is lejáratják.
Informátoromtól tudom, hogy a több országra kiterjedő férfiszexhálózatot még a nyolcvanas évek végén kezdte kiépíteni K. István, akit budai luxuslakásában tavalyelőtt egyik férfi szeretője ötvenhét késszúrással ölt meg. Egyebek közt ez a személy azért is szervezhette nagystílűen a hálózatát, mert 1998-ig több fontos vezető beosztást töltött be a magyar gazdasági életben. Kapcsolatait nemcsak arra használta, hogy a legmenőbb melegpornó-rendezőket Magyarországra csábítsa, hanem természetesen latba vetette befolyását, hogy a kipattanó botrányokat elsimítsa. Neki tulajdonítják azt is, hogy nem lett országos ügy a Tisza-tói történetből, ahol kiránduló iskolások szeme láttára forgattatta az egyik filmet. Még az sem lehetetlenítette el, hogy az Attila, a hun című film körüli botrány kapcsán kiderült, a modellek közül többet is kiközvetített külföldi barátainak. A pornóban való közreműködés olyannyira elterjedt a világon, hogy például Brazíliában a body-buildingesek szövetsége határozatban tiltotta el a sportolókat a filmezéstől. Később ezt a rendelkezést azért vonták vissza, mert nem maradt elegendő versenyző a bajnokság lebonyolításához.
Szinte minden külföldi újságokat is forgalmazó magyarországi hírlapáruda-hálózat importál olyan lapokat, mint az Adam gay video XXX Showcase Magazine, a Mandate, a Playguy. Vajon ezek az információk milyen hatást gyakorolnak a fiatalságra, az egyetemi ifjúságra? Ezért kerestem fel az ország második legnagyobb felsőoktatási intézménye, a szegedi egyetem sportközpontjának vezetőjét, Szabó József docenst, aki beszélgetésünket azzal kezdte, ő egyetlen diákja kezében sem látta a szóban forgó lapokat. Tudomása szerint az egyetemisták között nem népszerű a body-building.
– Már régen nem csodálkozom azon, hogy nagy pénzért extrém dolgokra képesek az emberek. Addig ez a kérdés nem izgat, amíg a homoszexualitás magánügy, és a hallgatók között a férfipornó nem szóbeszéd. Ha azonban bekerül a diákközvéleménybe, akkor majd megkérem a hallgatóimat, hogy ne foglalkozzanak ezzel a témával. Sajnos a piaci törvényeket ismerve nem kizárt, hogy ez a pornóáradat is rátörhet az országra.
Foglalkozása miatt is tájékozott a kérdésben Szalma Ibolya, a szegedi orvosegyetem szakpszichológusa. Aggodalmát hangoztatja, amikor a jelenségről nyilatkozik.
– A mai fiataloknak a legfontosabb a pénz. Ezért bármit megtesznek, könnyen prostituálják magukat. Persze, ameddig csak lehet, titkolják a család előtt. Ha bekerülnek a szóban forgó körbe, onnan egy idő után nem tudnak kitörni, mert nemcsak használják, hanem meg is félemlítik őket. Ezért kell ezt a kérdést nagyon komolyan venni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.