Irakot, mint az 1991-es Öböl-háború óta állandó ellenséget, újra megtalálta Amerika. A Sivatagi Vihar hadművelet kisöpörte Kuvaitból az irakiakat, de nem döntötte meg Szaddám Huszein rendszerét. Irak ott folytatta, ahol abbahagyta. A Baath párt egyeduralkodó, Szaddám Huszein pedig a nyugati országokat támadja az országban uralkodó állapotok miatt. Az iraki olajra ugyanis embargó van hirdetve, és csak az ENSZ égisze alatt működő olajat élelmiszerért program keretében értékesítheti a fekete aranyat. Ezzel vegetálni lehet, de felszámolni a nyomort nem. Ám Szaddám nem enged. Amerika csak akkor járulna hozzá a szankciók enyhítéséhez, ha az ENSZ fegyverzetellenőrei megtekinthetik az iraki tömegpusztító rakéták leszerelését. Azt ugyanis biztosra veszik, hogy Irak igenis fejleszti nukleáris, vegyi és biológiai arzenálját. A legfőbb indokot, a terrorizmust ugyanakkor nem lehet Irak szemére vetni. Jelentős probléma lehet egy esetleges amerikai invázió kapcsán, hogy az újabb „viharhoz” legalább százezer katona szükségeltetik, és valószínűleg egy környékbeli szövetséges állam sem támogatná az Irak-ellenes inváziót. A belső ellenzék ugyanakkor nagyon gyenge, ezért félő, hogy Szaddám Huszein eltávolítását a környékbeliek külső agressziónak tekintenének, amely nagyon rosszul jönne a terrorellenes koalíció jövőjét tekintve.
Irán más szempontból kapta a „megtisztelő” címkét. A perzsák több terrorszervezetet támogatnak, elég csak a Hamász palesztin fegyvereseit említeni. Amerikának szintén ádáz ellensége évtizedek óta, Komeini ajatollah 1979-es forradalma óta dívik a „nagy sátán” elnevezés a világ első számú hatalmáról szólva. Ez újra megjelent az értékelő beszéd után. Hamenei ajatollah, a síita ország szellemi vezetője – így egyben Irán mindenható ura – válaszában kifejtette, örül, hogy a „nagy sátán haragját magukra vonták”. Irán – a szomszédos Irakhoz hasonlóan – szintén jelentős rakétaprogramot működtet.
A harmadik „klubtag” a teljesen elzárt Észak-Korea. A kommunista vezetés által irányított ország teljes anyagi csőd szélén áll. A lakosság éhezik, a termelés katasztrofális, és az országot gazdasági szankciók is sújtják. Kim Dzsong Il, a „kedves vezér” pedig úgy nyitott a világ felé, hogy bezárkózott. Hajlandó volt befejezni nukleáris programját 1994-ben, leállítani rakétakísérleteit öt évvel később. Amerikai stratégák állítólag ötven éve, a koreai háború vége óta készülnek Észak-Korea megregulázására. A kész forgatókönyvek úgy íródtak, hogy a kommunista Észak több mint egymillió katonájával megtámadja Szöult, az amerikai támogatású Dél-Korea fővárosát. Erre válaszul a védekező hadműveletek során jelentős amerikai támogatással (már ma 37 ezer jenki katona él a félszigeten) kifüstölik Kim Dzsong Il rendszerét, és felszámolják a határt Észak és Dél között. A nagy gond éppen az, vajon támad-e Észak? Ha nem, úgy Szöul nem engedélyezi az erőszakot, hiszen saját családtagjairól van szó. Az illetékesek szerint a háború akár küszöbön is állhat, mivel az ötvenéves terveket az utóbbi öt– hét évben leporolták.
origo.hu
Itt vannak Orbán Viktor legújabb bejelentései - élőben a rádióinterjú
