Éles vita a benesi dekrétumokról

Az osztrák parlament alsóháza határozatban szólította fel a szövetségi kormányt, hogy a választások után hivatalába lépő cseh kabinettel folytatandó tárgyalásain határozottan szálljon síkra az emberi jogokat sértő és a kisebbségek elűzésére vonatkozó 1945–1946-ban hozott benesi dekrétumok érvénytelenítéséért.
A parlamenti határozatot, amely jóllehet nem kötelező érvényű a bécsi kabinet számára, szóvivője útján a cseh kormány elutasította, s hasonlóképpen visszautasították az osztrák képviselők kezdeményezését a cseh parlamenti pártok vezetői is. Ezzel szemben kedvező visszhangot váltott ki Prágában Wolfgang Schüssel osztrák kancellár nyilatkozata, amely szerint folytatni kell a két ország közti megbékélés folyamatát, a Benes-féle dekrétumok nem jelenthetnek akadályt Csehországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt.
A cseh sajtóban az utóbbi napokban ismert személyiségek és történészek is kifejtették véleményüket a benesi dekrétumokról. Például Pavel Tigrid neves publicista szerint egyszer a cseheknek szembesülniük kell a dekrétumokkal. Petr Placák író és történész, a Lidové Noviny tegnapi számában Benes német- és magyarellenes intézkedéseit az emberi jogok mai értelmezése szerint a népirtás bűncselekményének minősíti, és egybevethetőnek tekinti a Milosevics elleni vádakkal. Úgy véli, ma Benes is a nemzetközi törvényszék előtt állhatna.
*
Az ellenzéki Négyes Koalíció jobbközép pártszövetség egyik tagja, a Polgári Demokrata Szövetség (ODA) több mint hatvanmillió koronás adóssága rendezetlensége körül kirobbant belső vita súlyos válságot idézett elő a koalícióban. Karel Kühnl, a Négyes Koalíció elnöke tegnap lemondott tisztéről. A KDU–Csehszlovák Néppárt ezek után egyedül a Szabadság Unió–Demokratikus Unióval kötött kettős koalícióban tudja elképzelni az együttműködést a választások előtt és után.