Épülő autópályák a határainkon túl

Magyarországhoz hasonlóan a szomszédos államok is megkezdték autópálya-hálózatuk fejlesztését. A sztrádák elsősorban a legfontosabb közlekedési folyosók mentén épülnek, így néhány év múlva valamennyi környező államban a magyar határt átlépve szintén gyorsforgalmi úton érhető el a kijelölt úti cél.
Pozsony felé a IV. európai közlekedési folyosón Budapest–Pozsony–Prága–Berlin útvonalon, csaknem 1000 kilométeren – egy-egy rövidebb szakaszt kivéve – végig autópályán lehet közlekedni. Rajkát elhagyva a szlovák határszakaszon a közelmúltban nyitották meg a forgalom előtt az új terminált, amely főként a teherforgalom gyorsítását szolgálja.
Az M3-as autópálya folytatásaként az idén kezdik építeni Emőd és Miskolc között az M30-as autópályát, amely az észak–déli tranzitforgalom meghatározó eleme lesz. Egyrészt Kassa, a lengyel, a baltikumi piacok, illetve az Északi-tenger felé biztosít majd gyorsabb eljutást, másrészt az M35-sel együtt összeköttetést biztosít Erdély felé. E folyosó – amely a TINA-hálózatban is szerepel – jelentőségét hamar felismerték az érintett országok. A gyors megvalósításhoz sok pénzre lesz szükség: Szlovákiában a terepviszonyok teszik rendkívül költségessé az építkezéseket, Lengyelországban 700 kilométeres gyorsforgalmi utat kellene létrehozni ahhoz, hogy az út elérje a Balti-tengeri városokat. Tavaly hozták létre az érintett országok szakemberei a magyar–szlovák– lengyel fórumot, amely a TINA-hálózat részét képező autópálya megépítésének lehetőségeit vizsgálja.
Távlati elképzelésként vetődött fel az eddig az Ukrajnán keresztül új nyomvonalon vezető autópálya, amely az M3-as sztráda folytatásaként érné el Kijevet. Az autópályáról eddig csak tervek születtek, az anyagi források hiányoznak. Az V. európai folyosó részét képező autópálya megépítése előtt az ukránok mindenekelőtt a Lvov, Rivne felé vezető főutat újítanák fel, ehhez az EBRD-től vennének fel hiteleket. Az új autópályát később – legalábbis a jelenlegi elképzelések szerint – koncessziós formában kívánják létrehozni. Az ukrán autópályát a határtól mindenképpen Lvov felé építenék, arról azonban még vita folyik, hogy a sztráda északi vagy déli irányt követve érje el Kijevet. A határmetszéspontról legutóbb olyan javaslatról sikerült megállapodniuk a magyar–ukrán szakértői csoportnak, hogy a gyorsforgalmi út két ponton, Barabásnál és Záhonynál éri el a határt, onnan pedig az autópálya mindkét ágát Munkács felé építenék. Az ukrán szakemberek számításai szerint az autópálya 735 kilométer hosszú lenne, nyolc év alatt épülne meg, és mai árakon 4,1 milliárd euróba kerülne .
A romániai autópálya lehetséges nyomvonaláról több vita zajlott a közelmúltban. Valószínűsíthető, hogy a kormány először a IV-es európai folyosó mentén az Arad–Déva–Szeben–(Brassó-Ploesti)–Pitesti–Bukarest–Constanta útvonalon kívánja megépítettni. Magyar részről azonban felvetődött, hogy a közeljövőben egy Erdélyen keresztül haladó autópályára is szükség lenne, amely Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó vonalon haladna. Ez a folyosó része a TINA-hálózatnak is. Az erdélyi autópálya nemcsak a környékbeliek számára lenne fontos, hanem a román gazdaságnak is: az észak–déli tengelyen – az említett M30-as, M35-ös úton keresztül – könnyebben el lehetne érni a lengyel és a balti piacokat. Romániában Bukarest– Pitesti és Bukarest–Ploesti között építettek korábban autópályát.
Jugoszlávia felé tartva Röszkénél lehet majd átlépni a határt, abban az esetben, ha valaki autópályán kívánja elérni a délszláv államot. Magyarországon az M5-ös autópálya – a X/B folyosó részét képezi – vezet majd a határig, ehhez azonban még meg kell építeni a Kiskunfélegyháza–Röszke közötti szakaszt. Jugoszláviában Szabadkától Belgrádig nagyrészt autópályán, illetve autóúton lehet haladni, azokat a szakaszokat még a délszláv háború előtt nyitották meg a forgalom előtt. A 2004-es athéni olimpia közeledtével azonban sürgető, hogy a még hiányzó autópálya-szakaszok is megépüljenek, hiszen a Nyugat- és Észak-Európa felől érkezők nagyrészt a X/B folyosóhoz tartozó útszakaszokat veszik majd igénybe. A szerbek 2004-ig szeretnék megépíteni a teljes autópályát Belgrád és Horgos között, amely számításaik szerint 200 millió euróba kerül.
Horvátországban a tervek szerint ugyancsak 2004-ig építik meg a Rijeka (Fiume)–Zágráb–Gorican között az autópályát, amely majd Letenyénél csatlakozik az M7-eshez. Az V/B folyosó részét képező autópályát a délszláv háborút követően fokozott ütemben kezdték el építeni, mára a gyorsforgalmi út Rijeka és Zágráb között elkészült. A Zágráb– Gorican közötti szakaszok építéséhez már hozzákezdtek az útépítők. Magyarországon folyik az M7-es autópálya újjáépítése, illetve bővítése, és várhatóan az idei év első felében jelennek meg a munkagépek a Balaton déli partja mellett kijelölt nyomvonalon, illetve Becsehely és Letenye között. A környező országok közül – az épülő, illetve a tervezett autópályákra vonatkozóan – Horvátországgal és Szlovéniával kötöttük meg a kormányközi megállapodást a határmetszéspontokról. Az M7-es Letenye–Goricannál, a Szlovénia felé vezető M70-es – a húsz kilométeres szakasz építése szintén tavasszal kezdődik – pedig Pince– Tornyiszentmiklósnál ér véget.
Horvátország mellett Szlovéniában is folyamatosan építik az V. folyosó részét képező autópályát, amely Koperrel teremt majd közvetlen összeköttetést. A szlovén fővárostól, Ljubljanától már elkészült az autópálya Koperig, jelenleg a magyar határ felé vezető szakaszokat építik.
Ausztria irányába pillanatnyilag nem épül gyorsforgalmi út, a tervekben a 8-as főút bővítése szerepel, amellyel a határ menti régiók gyorsabb összeköttetése is megvalósul.