Nem várható, hogy Magyarország európai uniós tagsága miatt egy csapásra megszűnnének hazánk és az uniós országok közötti különbségek az élelmiszerek fogyasztói árának tekintetében, inkább fokozatos árkiegyenlítődésre kell számítani – derül ki abból a háttértanulmányból, amit tegnap mutattak be a szerzők a Magyar Nemzeti Bankban.
A hazai mezőgazdasági termelői árakkal kapcsolatban a tanulmány szerint megállapítható, hogy – a fogyasztói árindex alakulása szempontjából meghatározó körben – a kilencvenes évek végére azok már megközelítették az európai országok árszintjét. Az elemzésből például kitűnik: a vágósertés termelői ára az utóbbi években elérte az EU átlagos szintjét, sőt, tavaly óta meg is haladja azt.
Jóval nagyobb különbségek mutatkoznak az élelmiszerek fogyasztói árában: a hazai árszint az EU átlagához képest 40-50 százalékkal, a kevésbé fejlett tagállamokhoz képest pedig 25-40 százalékkal marad el. A nagy eltérések oka, hogy az élelmiszerek árában jelentős a forgalomba nem kerülő tényezők – így például a munkabér – súlya, illetve az egyéb helyi tényezők – fogyasztói preferenciák különbsége, romlandóság – szerepe: ennek következtében a szegényebb országokban olcsóbbak az élelmiszerek. Az átlagos árszinten belül kiemelkedő különbség figyelhető meg a húsfélék és a zöldség, gyümölcs tekintetében, ám kisebb a differencia a tejtermékek és a tojás esetében. Önmagában az EU-csatlakozás miatt – a tanulmány szerint – nem fognak változni a hazai élelmiszerárak: csökkenni fog ugyan a különbség a magyar és az uniós árak között, de nem pár éves, hanem évtizedes időtávon, az általános fejlettségi szint felzárkózásával arányosan. A tanulmány ezzel kapcsolatban rávilágít: az EU-n belül is jelentős árkülönbségek figyelhetők meg egyes élelmiszerek esetében, ami csak hosszú távon mérséklődhet.
Nem csak Trumpot, az amerikai embereket is elárulták
