Ajelek szerint minden arra utal, hogy az elkövetkezendő sztrádaépítések során csökken a keleti országrész, benne a Hajdúság és Debrecen viszonylagos elszigeteltsége. Hajdú-Bihar megyében máris tapasztalható a külföldi befektetők érdeklődése, például Polgáron, amely az M3-as út újabb szakaszának végpontja lesz. Innen Debrecent mintegy húsz kilométerre közelíti meg. (Mint ismeretes, innen sztrádává fejleszthető autóút köti össze majd az M3-assal.) A város – mintegy elébe menve a fejlesztésnek – azon fáradozik, hogy a sztrádát és más ki- és bevezető utakat minél szervesebben csatlakoztassa a városhoz. E célból már tavaly átadták a majdani sztrádára vezető 35-ös számú fő közlekedési út Debrecenbe bevezető szakaszának, bővítéssel együtt járó rekonstrukciójának két, összesen négy kilométernyi szakaszát. A fejlesztés belülről indult meg kifelé. Ez részben amiatt történt, hogy az utóbbi évben a városközpontból kitiltották a gépjárműveket. Gondoskodni kellett arról, hogy a forgalmat az elkerülőutakra tereljék. Így két ütemben, kétszer két sávosra bővítették a 35-ös út városi szakaszát, a Böszörményi utat. Az egyik 1,9 milliárd forintba, a másik kétmilliárdba került. Ez utóbbinak csaknem a felét állami támogatásból, a többit a város költségvetéséből fedezték. A két részletben megvalósult beruházás második szakaszát tavaly ősszel adták át a forgalomnak. Itt az út kapacitása mintegy napi húszezer gépjármű átbocsátására alkalmas. Fél tucat forgalmi jelzőlámpás csomópontot is megépítettek a forgalom biztonságának érdekében. A bővítés tovább folytatódik, hiszen az utóbbi években Debrecen alvó városává nőtt, a korábban a városhoz csatolt Józsa lakossága is hatalmas autóforgalmat eredményez.
Mivel a 35-ös útról jövő forgalom egy része a 4-es vagy a 47-es utat kívánja elérni, előbbinek a városi szakaszát is ki kellett bővíteni. Ezt tavaly decemberben adták át a forgalomnak. A 47-es útnak a városba közvetlenül csatlakozó szakaszát három ütemben bővítették, most járnak a harmadik építésénél. Ez az út vezeti ki a városból a dél felé igyekvő, szintén igencsak megnövekedett forgalmat az ártándi határátkelő és Szeged felé. Megfelelő átbocsátó- képessége azért is fontos, mert ebben az évben nemzetközi közforgalmú repülőtérré válik a város légikikötője, s nem mindegy, hogy az ide érkező utasok milyen körülmények között és milyen gyorsan jutnak be Debrecenbe, vagy onnan a reptérre. Az út fontossága azért is növekszik, mert a város mellett logisztikai bázis, ipari park épül, s itt emelkedik majd az országos stadionprogram keretében, kilencmilliárd forintért építendő, harmincezer nézőt befogadó stadion is. A beruházás első üteme 1998-ban fejeződött be 900 millió forintért, a második 2000-ben több mint egymilliárdért. Jelenleg a repülőtéri lakóteleptől a város határáig terjedő útszakasz kibővítése van soron. Ennek összköltsége 1,152 milliárd forint lesz. Az útszakasz egy részén sajnos nem lehet alapként felhasználni a régi utat, mert nagy szintkülönbség alakulna ki a közte és a bal oldalán lévő házak, telkek között. Ez jelentősen megnöveli a költségeket, hiszen a régi utat el kell bontani.
Ez az útépítés később a 47-esből kiágazó, Hosszúpályi felé irányuló útig folytatódik, s ez valamelyest csökkenti majd a forgalmas út járműtömegét. Ugyancsak oldalirányú forgalomcsökkentést eredményez a debreceni déli, délkeleti ipari övezetet szolgáló Monostorpályi út felújítása is, amelyre nemrég nyert pályázaton a város egymilliárd forintot PHARE-pénzből.
Elég Debrecen térképére nézni, hogy észrevegyük: a 4-es főközlekedési út Nyíregyháza felé folytatódó szakaszának elérésére a városba csatlakozó 33-as út folytatásában nyílik a legkedvezőbb lehetőség, mégpedig a belvárost elkerülő körgyűrű egyik szakaszán át. Ez utóbbi kétszer két sávon vezeti a forgalmat, kivéve a Nyíl utcát, ahol feleannyi a kapacitás. A közeljövő terveiben szerepel ennek a kiszélesítése is, s akkor meggyorsulhat a továbbhaladás az említett útvonalon.
A későbbi tervek közé tartozik a már említett 33-as, a Hortobágyon átmenő út debreceni bevezetőszakaszának rekonstrukciója és bővítése. Ez az út a nyugati ipari övezetig már korábban kétszer két sávossá bővült. A 33-as rekonstrukciójára az M3-as füzesabonyi csomópontjától kezdődött, s haladt Debrecen felé, egészen a hortobágyi csárdáig.
Ebben az évben a Hortobágytól a Balmazújvárost és Hajdúszoboszlót összekötő út csomópontjáig készül el a felújítás. Ez azért nem lesz kétszer két sávos, mert a szakemberek arra számítanak, hogy az M3-as Debrecenhez közelítő szakaszát és a 35-ös gyorsforgalmi utat előnyben részesítik majd az utazók a 33-assal szemben. Ugyan az előbbi valamivel hosszabb, de sztrádán és autóúton mégis gyorsabban bejárható.
A Hortobágyi Nemzeti Park a világörökség része, s nem kívánatos, ha a rajta átmenő forgalmat ösztönöznék az eddiginél kétszer nagyobb kapacitású úttal. Más kérdés, hogy a jelenlegi kétszer egy sáv szélesítése közlekedésbiztonsági szempontból mindenképpen kívánatos.
Bécsben sem engedik színpadra a Kneecap együttest
