Mindez többek között abban az elemzésben olvasható, amelyet a londoni központú „Háború és béke” Kutatóintézet végzett a vajdasági magyarok helyzetéről. A kutatóintézet, amely főleg Délkelet-Európa biztonságának és a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdéseivel foglalkozik, Belgrád túllép a Milosevics-kor magyarellenes dogmáin címmel készített jelentést. A cikk megállapítja, a jugoszláv szövetségi hatóságok, amelyek néhány évvel ezelőtt a magyarigazolványok kiadását a budapesti területi igények szimbólumaként tekintették volna, most elfogadják ezt a kezdeményezést és úgy hiszik, hogy ez segíteni fogja a Vajdaság gazdasági helyzetét.
A jugoszláv kormány többször is üdvözölte a státustörvényt, a szövetségi kisebbségi miniszter, Raszim Ljajics és a külügyminiszter, Goran Szvilanovics is örömmel fogadta, hogy Magyarország ily módon támogatja kisebbségeit a határon túl. Egyedül a Szerb Radikális Párt ellenzi hangosan a jogszabályt, Tomiszlav Nikolics, a szervezet elnökhelyettese folyamatosan azzal vádolja Kasza Józsefet és a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy második hazájukból, Budapestről kapják a politikai utasításokat, amely egyben a magyar irredentizmust igazolja.
A cikk idézi Huszár János szabadkai főkonzult, aki úgy vélekedik, hogy a szerb társadalom nyitott és elfogadja a magyar kedvezménytörvényt, és annak célját is. Ez pedig nem más, mint segíteni a határon túli, így a vajdasági magyarokat is abban, hogy magyarként élhessenek.
Bécsben sem engedik színpadra a Kneecap együttest
