Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az 1998 és 2000 közötti időszak a gazdaság számára kiváló volt; ez azonban nem mondható el a pénzintézet gazdálkodásáról – jelentette ki tegnap a volt pénzügyminiszter az Országgyűlésben. Az a megállapítás, hogy ezen időszak alatt az MNB 69,9 milliárd forint eredményt ért el, nem sokat mutat; a jegybank 1999-ben és 2000-ben a csúszó leértékeléses árfolyamrendszer fenntartása érdekében sorozatosan arra kényszerült, hogy növekvő értékben forintért devizát vásároljon, majd az ilyen módon a gazdaságba került forintot betét- vagy MNB-kötvény formájában igyekezett a gazdaságból kivonni. Ez jelentős kamatveszteséget eredményezett, ugyanakkor a forint folyamatos leértékelése következtében úgy nézett ki, mintha a kezelt 8–12 milliárd devizatartalék forintban egyre többet érne, azon árfolyamnyereség keletkezne. Járai a pénzintézet szégyenfoltjának nevezte az MNB bécsi leánybankját, a CW AG-t, amelynek veszteségei három év alatt 61,1 milliárd forinttal csökkentették a jegybank eredményét.
Az MTI jelentése szerint Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentben hangsúlyozta: a magyar gazdaság sikeres időszakot hagyott maga mögött ebben a ciklusban, ami a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető. Új növekedési faktorokra tudtunk építeni – mondta.
Letartóztatták a miniszterelnök megölését megrendelő fiatalt
