Az Alkotmánybíróság elé viszik a forrásmegosztást

Az idei fővárosi forrásmegosztás miatt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Fidesz. Juharos Róbert és Perlaki Jenő országgyűlési és fővárosi képviselők a taláros testülettől egy elvi állásfoglalást várnak, amelynek nyomán a jövőben már nem lehet törvénysértő forrásmegosztási rendeletet alkotni Budapesten. A politikusok bejelentették azt is, hogy megkezdték az önkormányzati törvény módosítását és az önálló fővárosi törvény kidolgozását.

Nem felel meg az önkormányzati törvénynek a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendelete – állítja Perlaki Jenő. Tudatta: az önkormányzati törvény értelmében a forrásokat a ténylegesen elvégzett feladatok arányában kellene megosztani a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között, ez azonban évek óta nem így történik. A főváros ugyanis még nem számolta ki az egyes feladatok tényleges forrásszükségletét, és ezért a tapasztalati adatok alapján dolgozik, a meglévő pénzt a hiány arányában osztják fel. Juharos Róbert emlékeztetett: az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában a garanciális elemeket hiányolta az önkormányzati törvényből. Mint ismert, 1994-ig a kerületek többségének egyetértése kellett a fővárosi rendeletek elfogadásához, a Horn-kormány azonban ezt az elemet kiemelte a törvényből. – A főváros azóta erőből terjeszkedik, és egyre több pénzt von el a kerületi önkormányzatoktól – vélekedett Juharos Róbert. A politikus szerint éppen ezért szükséges az önkormányzati törvény módosítása, és az Ab döntése értelmében ezt az év végéig el is kell fogadnia a parlamentnek.
A Fidesz szerint önálló fővárosi törvényre van szükség, mert ezt Budapest speciális helyzete megkívánja. Juharos Róbert tudatta: szeretnék elérni, hogy a városrészek polgármesterei és a kerületi küldöttek legyenek tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek, emellett visszaállítanák a kerületek egyetértési jogát is. Az új fővárosi törvénynek tartalmaznia kellene az agglomerációra vonatkozó pontokat is, hiszen enélkül már nem működhet a fővárosi önkormányzat. A Fidesz létrehozna egy, a fejlesztési tanácshoz hasonló szervezetet is, amelynek azonban lényegesen erősebb jogosítványai lennének. A szervezet koordinálná a budapesti fejlesztéseket, és részt vennének benne a főváros, a kerületek, az agglomeráció, illetve a kormányzat képviselői is.
Mint ismert, a budapesti önkormányzatokat osztottan megillető bevételek négy részből állnak: a központi költségvetési normatívából, a személyi jövedelemadó helyben maradó részéből, a helyi adóbevételekből és az egyéb központi támogatásból. Az önkormányzati törvény értelmében a forrásmegosztási rendeletet a fővárosi önkormányzat alkotja meg a kerületek véleményét figyelmbe véve. 1994-ig a városrészeknek egyetértési joguk is volt: a rendelet megalkotásához a kerületek többségének jóváhagyására volt szükség. 1994-ben azonban az MSZP–SZDSZ módosította az önkormányzati törvényt. Az addig önálló fővárosi jogszabályt az önkormányzati törvény hetedik fejezetévé tette, és elvonta az egyetértési jogot. Azóta a kerületek csak véleményezhetik a rendelet tervezetét, ez azonban nem kötelező érvényű a fővárosra nézve. Az elmúlt években egyre kevesebb városrész értett egyet a fővárosi tervezettel, sőt 2000-ben és 2001-ben a kerületek egybehangzóan utasították el a javaslatot.
– Juharos Róbert és Perlaki Jenő képviselők semmibe veszik azt a tényt, hogy 2001 novemberében az Alkotmánybíróság helyt adott a fővárosi önkormányzat keresetének, amelyben jogorvoslatot kért a forrásmegosztással kapcsolatban – áll a főpolgármesteri hivatal közleményében.