Chopin-emlékek, relikviák

A gödöllői Chopin-emlékmű a magyarországi lengyel emlékek egyik leghányatottabb sorsú darabja. Margó Ede az 1920-as évek derekán látott hozzá a hálás feladathoz. Megpróbálta Chopin jellegzetes, magával ragadó romantikus zenéjét is szimbolizálni, ezért a zongorája mögött alkotó zeneszerző elé egy, a zenétől katartikus állapotban lévő táncospárt helyezett.

Osgyán Edina
2002. 03. 20. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kivételesen szoros barátság alakult ki a magyar és a lengyel zenetörténet két jeles alkotója között. Frédéryc Chopin (1810–1849) és Liszt Ferenc francia tartózkodásuk alatt ismerkedett meg egymással. Barátságuk egyik legegyértelműbb és legmélyebb jele volt az, hogy Liszt 1849-ben hosszú hónapokig gyászolta halott zeneköltő társát. Nem sokkal később két, kézzelfogható emlék is született ebből a gyászból: a Chopin bal kezéről készített márványplasztikát Liszt a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, illetve 1852-ben könyvet írt művésztársáról.
Liszt a régi Zeneakadémia épületében – az Andrássy és Vörösmarty utca sarkán – kis lakosztályt rendezett be magának. A rezidencia falát Chopin egy dombormű-portréja ékesítette. A bronzérmet a svájci Antoine Bovy készítette 1837-ben, amelyet ma is a Liszt-emlékszobában őriznek.
Prohászka László Lengyel emlékek című kötetében megemlíti: Liszt a pesti Vigadó épületében gyakran játszott Chopin-polonézeket. Ennek állított emléket Füredi Richárd Polonéz című szoboralakja, amelyet 1866 körül állítottak a nagyterem oldalfalait támasztó féloszlopokra.
A Chopin-emlékmű a magyarországi lengyel emlékek egyik leghányatottabb sorsú darabja. Margó Ede az 1920-as évek derekán látott hozzá a hálás feladathoz. Megpróbálta Chopin jellegzetes, magával ragadó, romantikus zenéjét is szimbolizálni a művel, ezért a zongorája mögött alkotó zeneszerző elé egy, a zenétől katartikus állapotban lévő táncospárt helyezett. A kompozíció egyértelműen érzékelteti: Margó nem puszta megrendelést teljesített. Őszintén rajongott a lengyel zeneköltő muzsikájáért.
A mezítelen együttes kissé megbotránkoztatta a fővárosiak ízlését, ezért a város csak jóval a szobor elkészülte után vásárolta meg az emlékművet. Eredetileg a Horváth-kertben akarták felállítani, majd 1938-ban átszállították a kőbányai Szent László térre. Az ostromot szerencsésen átvészelte, majd a mai napig nem tudni, miért, 1948-ban raktárba került. Többször, több helyre áthurcolták, legutoljára Szentendrén állították ki.
Egy gödöllői művésztanár javaslatára a Grassalkovich-kastéllyal szemközti zeneiskola kertjében helyezték el 1983 decemberében. A környezet, a szomszédos fűzfaliget méltó hely Chopin emlékének.
A számvetésből nem maradhat ki a X. kerületben őrzött Chopin-szobor. A Csajkovszkij parkban 1961-ben avatták fel a zeneszerző kőből faragott mását, amelyet Konyorcsik János készített. A Zeneakadémia reprezentatív épületének előcsarnokában 1958-ban helyezték el a művész portréját. A bronzszobor alkotója, Ksawery Dunikowski az egyik legelismertebb lengyel szobrászművész, aki több szuggesztív erejű művet is jegyez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.