Fed: enyhe derűlátás

Emelkedő pályára álltak a múlt hét végén a legnagyobb pénzügyi központok tőzsdeindexei. A New York-i mutatók nem egészen egy százalékkal, a nyugat-európai indexek 0,5–2,5 százalékkal erősödtek pénteken. Budapesten a nemzeti ünnepünk miatt egy nappal előbb ért véget a tőzsdehét, a BUX 4,7 százalékos veszteséggel zárt. Az utóbbi négy kereskedési napon az OTP és a Mol az átlagnál nagyobb, a Matáv és a Richter ennél kisebb veszteséget szenvedett.

Négy nap elegendő volt ahhoz, hogy a pesti tőzsde indexe majdnem 5 százalékkal csússzon vissza. A hosszú hétvége nem szerencsés pillanatban érte a magyar tőkepiacot, mert pénteken, amikor idehaza nemzeti ünnepünk miatt a tőzsde zárva volt, a tengerentúlon élénk kereskedelemben az irányadó indexek nyereséget értek el. A Dow Jones 10 607 pontig emelkedett, majdnem egyszázalékos nyereséget felhalmozva, s a Nasdaq Composite is hasonló arányú emelkedést mutatott. Az amerikai piacokat láthatóan megnyugtatta Alan Greenspan, a Federal Reserve (Fed) elnöke, aki ezúttal bankszakemberek számára adott helyzetértékelő elemzést. Az MTI tudósítója óvatosnak, ugyanakkor derűlátónak ítélte meg a gazdaságpolitikus véleményét. Greenspan a gazdaság regenerálódását több tényezővel indokolta. A kereskedelmi készletek alacsony szintjéből az következik, hogy az ágazatok többségében hamarosan le kell lassítani a készlet-leépítés ütemét, ha még nem tették meg. Januárban, nyolcadik hónapja tartó folyamat eredményeként, az USA-ban 0,2 százalékkal csökkent a nagykereskedelmi vállalatok készletállománya.
Greenspan korábban többször rámutatott, hogy a készletek még a tavalyi recesszió elején felgyülemlettek, s mindaddig nem várható a növekedés visszatérése a gazdaságban, amíg a raktárakból el nem tűnnek a feleslegek. Az új keletű lendület rövid életű lesz, ha a készletleépítés kedvező hatásainak lecsengése előtt nem indul erősödésnek a kereslet – idézte a bankelnököt az MTI. A második világháború utáni fellendülések zömét a készletcsökkentés mellett a tartós fogyasztási termékek keresletnövekedése táplálta. A jegybanki vezető elismerte, hogy a tavalyi recesszió jelentős részében a háztartási kiadások meglehetősen erősek maradtak, és ez jelentős stabilizáló tényező volt. Greenspan szerint még egy gyenge fellendülés is figyelemre méltó teljesítmény lenne az amerikai gazdaságtól, tekintve az értékpiacokon végbement árfolyamzuhanások súlyosságát és a példátlan terrortámadásokat.
Pénteken, a napközbeni irányváltások után Londonban kisebb, Frankfurtban nagyobb mértékű indexemelkedés következett. Az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek 0,5–2,5 százalékos nyereséggel zártak. A hét második felében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) írásos nyilatkozatban állt ki a lengyel központi bank függetlenségének megőrzése mellett. „A tartósan alacsony inflációra és a befektetők bizalmára alapozott növekedés történelmileg igazolt előnyei odavesznek, ha kikezdik a Lengyel Nemzeti Bank intézményi integritását és a beavatkozástól mentes pénzügy-politikai tevékenységre való képességét. Bármilyen kísérlet, beavatkozás a központi bank vagy pénzügy-politikai tanácsa működésébe, avagy megváltoztatni a fennálló szabályokat, jelentősen veszélyeztetné Lengyelország nehezen kiküzdött eredményeit a stabil piacgazdaság megteremtésében” – emelte ki az MTI az IMF-nyilatkozatából, amely a nemzetközi pénzintézet tényfeltáró küldöttségének varsói látogatása után készült. Az IMF azért szólalt fel, mert kormánypárti képviselők egy csoportja a múlt hónapban olyan határozattervezetet terjesztett a szejm elé, amelyben bírálták a Lengyel Nemzeti Bank pénzügy-politikai tanácsát a kamatcsökkentés elhalasztása miatt. Ennek alapján a szejmben olyan határozat született, amely valamennyi állami intézményre vonatkozóan nem kötelező érvényű elvárást fogalmazott meg, amely szerint kiemelt gazdaságpolitikai cél a munkanélküliség elleni harc és új munkahelyek teremtése. A beruházásélénkítés pedig a monetáris szigor enyhítését feltételezi. Leszek Balcerowicz, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke nyilvános zsarolásnak nevezte a kormánypárti politikusok azon nyilatkozatait, amelyekkel nyomást szándékoztak gyakorolni a jegybank döntéshozóira. A lengyelországi gazdaságpolitikai nézetkülönbségek mögött a magas kamatok állnak, valamint ennek hozadékaként az államháztartási hiány arányának emelkedése a GDP-hez képest. Amíg 2000-ben a bruttó nemzeti össztermék 2,2 százalékát tette ki a költségvetési deficit, addig tavaly ez az arány már 5,5 százalék körül mozgott. Jelenleg Lengyelországban 10 százalék a jegybanki alapkamat, ami 6,5 százalékkal több, mint az infláció. A központi bank illetékesei a jelenlegi kamatszintet azzal indokolják, hogy így biztosítható az egyensúly az állami költekezés és a pénzromlás mértéke között.
Amíg egy hete a BUX súrolta a 8400 pontot, addig a március 15-i ünnep előtti utolsó kereskedés 8000 pont alatti záróértéket eredményezett. A vezető részvények mindegyike veszített korábbi értékéből, csupán a mértékek voltak különbözőek. Az OTP a négy kereskedési napon 9 százalékkal, a Mol 6,2 százalékkal lett olcsóbb. A Matáv és a Richter a BUX 4,7 százalékos esésénél kisebb visszacsúszást produkált. A telefonpapír 2,2 százalékkal lett olcsóbb, míg a gyógyszergyártó részvénye 1,1 százalékkal ereszkedett vissza.
Megjelentek a múlt héten az első osztalékjavaslatok. Az áprilisi közgyűlési szezon közeledtével a befektetők egyre inkább fognak a tavalyi gazdálkodás eredményéből fizetendő osztalékokra spekulálni. Mentesülnek valószínűleg e teher alól a mezőgép és az Antenna Hungária tulajdonosai. Az orosházi gépgyártó igazgatósága azt fogja javasolni a tulajdonosoknak a jövő hó 18-án sorra kerülő közgyűlésen, hogy a tavaly megtermelt 368,3 millió forint eredményt tartalékolják, s ne fizessenek a tulajdonosoknak részesedést. Tavaly, amikor majdnem kétszer ekkora profit sorsáról dönthettek a részvényesek, szintén nem fizettek osztalékot. Hasonló döntést javasol tulajdonosainak az Antenna Hungária igazgatósága is. Az AH 2001-ben 1,256 konszolidált veszteséggel zárta. 2000-ben még 1,8 milliárd profitot tartalmazott a társaság mérlege, s akkor a teljes összeget tartalékolták. A társaság előtt álló fejlesztési elképzeléseket azonban az idén csak akkor tudja a társaság maradéktalanul végrehajtani, ha sikerül valamilyen formában tőkét bevonnia.
Részvényenként 40 forint osztalék kifizetésére tesz javaslatot a Styl Ruhagyár Rt. igazgatósága a részvényeseknek a társaság évi rendes közgyűlésén. A 2000-ben még veszteséges társaság tavaly 500,5 millió forint nyereséget ért el, amelynek 14 százalékát szándékoznak osztalék-ágon kifizetni. A részvény árfolyamának figyelembevételével ez öt és fél százalékos hozamnak felel meg. E bejelentéseket követően a Mezőgép 8,4 százalékkal, az AH 1,6 százalékkal, míg a Styl 16,7 százalékkal zárt egy héttel korábbi értéke alatt.
A hét vesztesei közé került a kárpótlási jegy: a papír kurzusára László Csaba MSZP-s pénzügyminiszter-jelölt nyilatkozata adta meg a végső döfést. A spekulánsok számára nem okozott megnyugvást László Csaba ama kijelentése, hogy a kárpótlási jegyek kivonását körülbelül két év alatt tartja végrehajthatónak. Ha figyelembe vesszük, hogy a miniszteraspiráns mindezt a választási kampányban mondta el, akkor érthető a jegy tőzsdei árfolyamának további visszacsúszása. Az utóbbi négy kereskedési nap összesen 16,3 százalékkal vetette vissza a kurzust.