A kínai államfő Németországban

Harmincesztendős múltra tekintenek vissza a német–kínai kapcsolatok, és a jubileum alkalmából hatnapos hivatalos látogatásra Berlinbe érkezik ma Csiang Cö-min kínai államfő. A hatalmas birodalom első számú reprezentánsa nem tartozik a kimondottan kellemes vendégek közé. Berlin tisztán látja, hogy az elektromérnöki diplomájú elnök őszinte csodálója a Nyugat technikai vívmányainak, és határozottan támogatja e fejlett technológiák importját, hogy ezek segítségével Kína világhatalommá fejlődjön. Ugyanakkor a leghatározottabban elutasítja a nyugati politikai ideológiákat: high-tech igen, demokrácia nem. Ez az alapvető ellentmondás állítja komoly gondok elé a német vendéglátókat. A szociáldemokrata/Zöldek kormánykoalíció több tagja ugyanis felszólította a kancellárt, hogy a kínai államfővel folytatandó tárgyalásai során ne feledkezzen meg az emberi szabadságjogok kérdéséről, sőt azt fő témaként kezelje. Gerhard Schrödert ezzel saját pártja hozza nehéz helyzetbe, az ország gazdasági érdekei ugyanis aligha hozhatók egy nevezőre a pekingi vezetés feletti kritikával. „Elvárom, hogy az emberi szabadságjogok megsértésének kérdését nyíltan felvessék” – hangzott a német parlament illetékes bizottságát vezető Zöldek-politikus, Nickels követelése. Az ellenzéki CDU/CSU-frakció szakértője pedig leszögezte: „A kormány kezdetben hangoztatott célja, hogy új tartalmat ad az emberi szabadságjogoknak, drámaian elmarad a várakozásoktól.”
Az Amnesty International képviselője is úgy vélekedett, hogy a jelenlegi német kormány geostratégiai és gazdasági érdekeinek megfelelően relativizálja az emberi szabadságjogokat.
Schröder kancellár és Joschka Fischer külügyminiszter tehát nincs irigylésre méltó helyzetben. Hét esztendővel ezelőtt a Zöldek vezéregyénisége még „Kína Sztálinjának” nevezte Csiang Cö-mint és botránynak minősítette, hogy beutazási engedélyt kapott.