Állami segítséggel eltűnnek a földutak

A forrásmegosztás általában igen kedvezőtlenül érinti a külső kerületeket, ahonnan kevesebb adót szedhet be a főváros, így lényegesen kevesebb jut a közművek fejlesztésére is. Ezen a helyzeten próbált segíteni a kormány javaslatára a parlament, amikor a 2001–2002-es költségvetés fővárost megillető összegéből 5-5 milliárd forintot különített el, hogy támogassa a földutak felszámolását ezekben a városrészekben. A külvárosban ezzel elindulhatott egy korszerűsítési folyamat, az eldugott utcácskákban is csatornák épültek, szilárd burkolattal látták el az útfelületet.

Továbbra is szükségük van az állam és a főváros támogatására a külső kerületek önkormányzatainak, mert saját erőből nem tudják kigazdálkodni a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. A kétéves útprogram részeként jelentős útépítéseket hajthattak végre ezekben a városrészekben, de a földutak teljes felszámolásához újabb milliárdokra lesz szükség.
A XVII. kerület a több mint kétszáz kilométer földútjával az egyik legrosszabb helyzetben van Budapesten. Ennek megfelelően évente több mint egymilliárd forintot használhat fel a kormány által elkülönített ötmilliárdos támogatásból – tudtuk meg Mikola Margit sajtóreferenstől. Ennek köszönhetően tavaly és ebben az évben 42 utcában indulhatott el az útépítés és az előírt vízelvezető rendszer kiépítése. A csaknem negyven százalékban csatornázatlan kerületben eddig is folyt útépítés, de csak a szennyvízcsatornával ellátott területeken lehetett aszfaltozni.
A két év alatt mintegy 32 kilométer út épülhet. A helyi önkormányzat 2006-ra a teljes csatornázottságot, 2010-re pedig a földutak megszüntetését kívánja elérni, de ehhez még közel 15 milliárd forintra lenne szükség.
Az utóbbi négy évben több mint húszezer folyóméter új út épült meg a XXII. kerületben – tájékoztatott Szabolcs Attila polgármester. Az 1998-as ciklusváltást követően 4350, 1999-ben 1956, 2000-ben 4124 folyóméter utat aszfaltoztak le a városrészben. A döntő változás tavaly következett be a fejlesztésekben, amikor 10 633 folyóméter szilárd burkolatú út jöhetett létre a központi költségvetés közel hatszázmillió forintos támogatásával. A budafoki és a tétényi földutak megszüntetéséhez azonban szintén újabb forrásokat kell igénybe venni.
Soroksár önkormányzata három-négymilliárd forintot költött csatornázásra és útépítésre az említett időszakban. Az egy évre jutó egymilliárd forintból 380 millió forintot útépítésre, 420 millió forintot pedig csatornázásra használtak fel. Geiger Ferenc polgármester lapunknak beszámolt arról, hogy minden évben átlagosan 13-15 utcában csatornáznak és fektetnek le szilárd burkolatot. A fővárosi decentralizált támogatás és az állami céltámogatás mellett, a beruházás ötven százalékát az önkormányzat saját forrása fedezi. Az idei pályázatokon már túl van a kerület, április végétől júliusig a csatornák elkészülnek, szeptemberre pedig az utakat is átadják a kerületben.
Csepelen tavaly lakossági pénzeszköz bevonásával épült meg mintegy 1819 folyóméternyi csatorna. Az elkülönített alapból 460 millió forintot kapott az önkormányzat, mely összeg jóvoltából tavaly az út- és járdahálózatokból 3536 négyzetméter útfelületen és 1401 négyzetméter járdafelületen voltak karbantartási munkák, 616 négyzetméteren pedig új járda kiépítésére került sor. A költségvetés idén 2129 négyzetméter útfelületen, 2405 négyzetméter járdafelületen és 63 580 négyzetméter földúton tervez karbantartási és felújítási munkákat, melynek megvalósítása folyamatos – közölte Orosz Ferenc alpolgármester.