Átalakulhat a parlamenti pártszerkezet

Csődöt mondtak a közvélemény-kutatók előrejelzései – vélekedett több, lapunk által megkérdezett politológus. Az adatok alapján a parlamenti pártszerkezet átrendeződését, a T. Házban mandátumot szerző politikai erők számának jelentős csökkenését vetítették előre a szakértők.

Csizmadia Ervin politológus szerint a rendkívül kiélezett választási küzdelem végeredményeként átrendeződik a magyar pártszerkezet. A korábbi, többpárti parlament helyett kvázi kétpárti parlament jön létre. Mint fogalmazott, most az a nagy kérdés, hogy a választások második fordulója előtt a Fidesznek és az MSZP-nek milyen, még mozgósítható tartalékai vannak. Szerinte számítani lehetett a magas részvételre. A pártrendszer várható átalakulása, azaz a parlamenti pártok számának csökkenése és a részvételi hajlandóság között ugyanis szoros az összefüggés. Mint mondta: aktívabbak az emberek, ha lecsökken az esélyesen választható pártok száma. A lapzártánkig nyilvánosságra hozott adatok alapján úgy fogalmazott: nincs lefutva még a választás, egyik pártot vagy pártszövetséget sem lehet egyelőre győztesnek kikiáltani. Sok múlik majd ugyanis azon – tette hozzá –, hogy a második forduló előtt a pártok között milyen alku köttetik. Az eddigi eredményekből szerinte úgy tűnik: a kisebb pártok, tömörülések elvéreztek.
Körösényi András politológus nagy meglepetésnek nevezte, hogy a közvélemény-kutatási előrejelzésekkel ellentétes eredmény látszik kialakulni a választások első fordulójában. Emlékezete szerint Angliában a kilencvenes évek elején volt erre példa. A szavazatok 70 százalékának feldolgozásakor adott nyilatkozatában úgy vélte: a két nagy politikai erő közötti különbség a budapesti szavazatok összesítésével várhatóan tovább fog növekedni.
Lánczi András politológus sem tartja meglepetésnek a magas részvételi arányt, hiszen az elmúlt hetekben szinte valamennyi párt és a legfőbb közjogi méltóságok is sokat tettek az emberek mozgósításáért. Szerinte a két nagy párt a várakozásoknak megfelelőn szerepelt. Összességében azt lehet mondani, hogy meglehetősen kiélezett a helyzet, és úgy tűnik, a közvélemény-kutatók csődöt mondtak – fogalmazott Lánczi, akit a verseny az egyesült államokbéli utolsó választásokra emlékezteti. Úgy fogalmazott: egyelőre nem biztos semmi, szerinte a választások végeredményét az egyéni képviselőjelöltek versenye dönti majd el. Az ötszázalékos küszöbhatár most igazi határnak bizonyul majd, azaz nehéz megállapítani az adatok feldolgozásának kezdetén, hogy a MIÉP és az SZDSZ közül melyik jut be. A Munkáspárt és a Centrum, úgy tűnik, nem éri el ezt a határt, egyelőre marginalizálódnak és bizonytalan, hogy a második fordulóban szavazóik elmennek-e választani, s ha igen, akkor kire adják voksukat.
Simon János politológus, szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy azokban a megyékben volt a legalacsonyabb a részvétel, amelyek klasszikus kisgazdapárti szavazónak tekinthetők. Ezek Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. A többi megyében, ahol sikerült a nagy pártoknak hatékony politikai propagandát kifejteni, a választási részvételi arány is magas volt.
Tóth Gy. László politológus szerint meglepő és váratlan az első forduló eredménye, amely – a közvélemény-kutások tükrében – azt mutatja, hogy az elmúlt egy hétben a választók gondolkodásában átrendeződés ment végbe. – Elkeserítő, hogy ezzel a hihetetlenül primitív, infantilis, kampánnyal, mint amit az SZDSZ bemutatott, eredményt lehet elérni. De még elkeserítőbb, hogy a botránypolitizálás is eredményes volt. A jövőre nézve le kell vonni a konzekvenciát. Úgy látszik ugyanis, hogy a társadalomban nem zajlott le a rendszerváltás. Amennyiben újra hatalomra jut a kádári klientúra, úgy az hosszú időre visszaveti Magyarországot a fejlődésben. Tóth szerint a kispártokra vonatkoztatott jóslatok sajnos nem álltak az SZDSZ-re, amely idegengyűlölő, gyűlölködő politikájával együtt bejutott a parlamentbe. – A mostani eredmények remélhetőleg sokkolják majd a választók nagy részét. A második fordulóban ez lehet, hogy a vidéki egyéni választókerületekben hoz jobb eredményt a jobb oldalnak – teszi hozzá a politológus.
Bencze György filozófus nagyobb különbségre számított, mégpedig a Fidesz javára. – Biztos vagyok abban, hogy a Fidesz részéről megnyilvánuló éles kijelentések is közrejátszottak az eredmények kialakulásában – vélekedett. Hozzátette: fontos, hogy a széleken ne legyenek szélsőséges pártok, így a két nagy párt arra kényszerül majd, hogy középről próbálja elmozdítani a választókat. Szerinte a magas részvételi arány azt jelzi, hogy az emberek komolyan veszik a választásokat.