Éjféltől tilos a korteskedés

Ma hajnaltól holnap estig tilos a korteskedés. A kampánycsend megsértésének minősül minden, ami a választópolgárok választói akaratának befolyásolására irányul. A kampánycsend megsértése – éppen úgy, mint a választások rendjével kapcsolatos bármilyen más törvényszegés – súlyos következményekkel járhat: emiatt a választási bizottság vagy a bíróság a választási eljárást vagy annak egy részét megismételtetheti.

Választási kampányt a szavazás kitűzésétől a voksolás előtti napig folytathatnak a pártok. Mivel a választást a szavazás napja előtt legkésőbb 72 nappal ki kell írni, korteskedésre és programismertetésre, a választók befolyásolására, meggyőzésére több mint két hónapjuk van a politikai erőknek és a jelölteknek. A kampány finanszírozásához hozzájárul a központi költségvetés is, a közszolgálati rádiók és televíziók pedig esetenként ingyenesen is közreadnak politikai választási hirdetéseket.
A kampánycsend megsértéséről a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény példálózva beszél, tehát nem sorolja fel tételesen a kampánycsend megsértésének valamennyi lehetséges esetét, csupán a legjellemzőbbeket emeli ki: „A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel, ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.” Mindezt kiegészítik a törvény értelmező rendelkezései, amelyek szerint plakátnak számít a választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló és embléma, anyagától függetlenül. Egyébként állami vagy önkormányzati hatóság épületének falain a kampányidőszakban sem szabad plakátot elhelyezni. Mint említettük már, olyan kampányrendezvények is tilosak a kampánycsend idején, amelyeket a jogszabály szó szerint nem említ, de értelemszerű. Így például természetesen nem tartható választási gyűlés sem ebben a periódusban. Viszont – egy korábbi bírósági döntés példája alapján – nem minősül a kampánycsend megsértésének, ha egy ismert pártállású személyiség nem politikusként szerepel a televízióban, feltéve, hogy kijelentései a választói akarat befolyásolására nem alkalmasak.
A választási törvények előírásainak megsértésére hivatkozva a képviselőjelölt, a jelölő szervezet, az érintett választópolgár, illetve jogi személy panaszt nyújthat be. A panasznak, kifogásnak a kampánycsend megsértésének esetében is pontosan meg kell jelölnie a törvénysértést, és annak bizonyítékait, mert az általános jellegű kifogás elbírálásra nem alkalmas, ezért azt a választási bizottság, illetve a bíróság elutasítja. Ha a panasz, kifogás alaposnak bizonyul, a választási eljárást vagy annak egy részét meg kell ismételni.
A büntető törvénykönyv a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között az első helyen szankcionálja a választás rendje elleni bűncselekményt, és egyebek mellett kimondja, hogy aki arra jogosultat a választásban akadályoz, vagy megsérti a választás titkosságát, illetőleg meghamisítja a választás eredményét, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.