Magyar tömegsír Szlovákiában?

Két tömegsírt is felfedeztek Szlovákia és Csehország területén, ahová kivégzett magyarok holttestét ásták el 1945 után a csehszlovák hatóságok – állítja Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A benesi dekrétumokkal is összefüggő szomorú történetről dokumentumfilm is készült. Az MVSZ egyébként a hónap végén küldöttközgyűlést tart, ahol várhatóan módosítják az alapszabályt.

Két tömegsírt is felfedeztek az utóbbi időben Szlovákiában, ahová nagyrészt a benesi dekrétumoknak köszönhetően ástak el kivégzett magyarokat – állítja Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Elmondása szerint megkerültek azok a csíki leventék is, akik közül kilencvenet eltűntnek nyilvánítottak, mivel a második világháború után soha nem tértek haza Erdélybe. Holttestüket a Pozsony melletti Ligetfaluban ásott tömegsírokba helyezték el a csehszlovák hatóságok. Erről – tette hozzá a világszövetség elnöke – egyébként hamarosan dokumentumfilmet ad közre a Magyar Televízió is.
A legújabb történészi, tudományos kutatások említést tesznek még egy tömegsírról, amely Csehországban található. Prerovba dobsinai magyarokat és németeket hurcoltak, s a legtöbbjüket szintén tömegsírba temették. Mindez annak a benesi dekrétumnak köszönhető, amely a Csehország és Szlovákia területén élő, német és magyar ajkú kisebbséget ellenségnek, kollektív bűnösnek tartja – hangsúlyozta Patrubány Miklós. A magyarok nagy részét földönfutóvá, vagyontalanná tették, a dekrétumok határozatainak következtében százezer kisemmizett felvidéki magyar került át Magyarországra. Kárpótlásuk a mai napig nem történt meg, mivel az 1948 előtt elkobzott földeket nem adják vissza – mondta az MVSZ elnöke. Véleménye szerint feltétlenül le kell folytatni a büntetőeljárásokat a tömegsírokért felelős, még élő személyek ellen. Patrubány Miklós nem zárta ki, hogy a Külügyminisztériumhoz fordulnak a legújabb kutatási adatokkal. A világszövetség elnöke ismételten szorgalmazta a dekrétumok hatálytalanítását. Ezzel a jogszabállyal szerinte nem lehet tagja egyik ország sem az Európai Uniónak – tette hozzá.
A világszövetség április végi küldöttközgyűlésével kapcsolatban kifejtette, hogy mivel megvonták tőlük a költségvetési támogatást, a küldötteknek saját maguknak kell finanszírozniuk budapesti útjukat és szállásukat. Kezdeményezni fogják, hogy az MVSZ két régiója, az anyaországi és a Kárpát-medencei egyesüljön. Azzal a bírósági döntéssel, amely az utóbbi évek összes küldöttgyűlési határozatát megsemmisítette, még nem foglalkoznak, mivel az ítélet nem jogerős – mondta kérdésünkre Patrubány Miklós.