Szabad versenyre készül az MVM

Egyre gyakrabban kerül szóba a 2003. januári villamosenergiapiac-nyitás kapcsán a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. jövőbeni szerepe, főleg annak ismeretében, hogy az elfogadott villamosenergia-törvény (vet) is kiemelt szerepet biztosít a cégnek. A törvényben megfogalmazottak szerint a közüzemi piac nagykereskedőjeként kulcsszerepe lesz az ellátás biztonságának garantálása mellett a lakossági fogyasztók olcsóbb energiaellátásában is. Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója szerint, bár a társaság eddigi monopolhelyzetét megszünteti a törvény, ennek ellenére sikerül a piacnyitásig hátralévő időben megfelelően felkészülniük az új kihívásokra.

Katona Kálmán a liberalizációs folyamat törvényszerű következményének nevezte, hogy megszűnik az MVM évtizedes hagyományokon alapuló export-import monopóliuma, ezzel együtt azonban újabb lehetőségeket is teremt a törvény a piac szereplőinek. Ilyen többek között, hogy szabadabban építhetnek, vásárolhatnak új erőművet, vagy akár beléphetnek a távhőszolgáltatás piacára is. A társaság szabadpiaci felkészülésének egyik legfontosabb eleme az, hogy minél jobb áramportfólióval várják a kihívásokat. Ennek első lépéseként lezárták a folyamatban lévő peres ügyeket, sikeresen megállapodtak szerződéses partnereikkel. A cég áramtermelő portfóliójának fő eleme továbbra is a Paksi Atomerőmű, amely a hazai villamosenergia-igénynek csaknem negyven százalékát biztosítja. A törvény értelmében az atomerőmű a piacnyitás után is tartósan állami tulajdonban marad, és száz százalékban a közüzemi igényeket fedezi. Ennek alapvető magyarázata, hogy a hazai erőművek közül Pakson termelik a legolcsóbban, jelenleg 7,25 forint/kilowattóra áron az áramot. Ezzel sikerülhet a lakossági ellátást elfogadható áron és hosszú távon is biztosítani. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a hazai piacon megjelenő villamos energia fogyasztói ára olyan átlagár, amelyben szerepel a paksi erőmű olcsó tarifája, a lényegesen drágábban termelő többi magyar erőmű akár húsz-harminc forintot is meghaladó ára, valamint az importált energia költsége. Az MVM másik jelentős energiatermelő egysége a Vértesi Erőmű, amely a hazai igények további 10-12 százalékát biztosítja. Mivel szenes erőműről van szó, nagyon lényeges, hogy a környezetvédelmi előírások betartása érdekében el kell végezni a füstgáz-kéntelenítő beépítését, valamint ehhez kapcsolódva az erőmű korszerűsítését, az úgynevezett retrofit programot. Ennek költsége majdnem 18 milliárd forint. Az erőmű korszerűsítése megkezdődött, a kéntelenítő elkészítésére kiírt pályázatra már eredményt hirdettek, s jelentős állami szerepvállalás mellett a pénzügyi fedezet is biztosítva van. A Vértesi Erőmű esetében azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ellátás biztonsága miatt nem lehet lemondani a földgáz melletti alternatív energiaforrásokról. Az ország egyoldalú földgázfüggősége miatt kritikus időszakokban, például a téli rendkívüli hideg hetekben szenes erőművek nélkül komoly gondok jelentkezhettek volna az ellátásban. Az idén télen bebizonyosodott, hogy ilyen helyzetben importból csak lényegesen drágábban lehet energiához jutni. Természetesen lényeges azt is hangsúlyozni, hogy a piacnyitás önmagában nem eredményez árcsökkenést, főleg ha a környező országok villamosenergia-árait vizsgáljuk. A jelenlegi számítások szerint az áremelkedés ütemének csökkenését lehet várni, vagyis hogy az infláció mértékénél kisebb drágulás következzék be. A feljogosított nagyfogyasztóknál lehet kezdeti öt–tíz, esetleg 15 százalékos árcsökkenés, de hosszabb távon érvényesülni fognak az európai árak, amelyek jelenleg magasabbak, mint a hazai átlagár.
Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy az MVM-ben és az MVM- csoportban elkezdték a szabadpiaci körülményekhez szükséges belső szervezeti átalakítást is, amelynek egyik állomása az önálló versenypiaci részleg létrehozása. Ennek feladata, hogy a piacnyitás után a majdani feljogosított fogyasztókkal kapcsolatot tartson. A cég ugyanis szeretne az ipari nagyfogyasztók ellátásában is meghatározó szerepet játszani, ehhez viszont a szabadpiacon is versenyképes feltételeket kell teremteniük. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt.-ért, amely korábban az MVM-csoporthoz tartozott, értékének megfelelő ellentételezést kap, bár erről még nem született végleges megállapodás a kormánnyal. A szabadpiaci körülmények között azonban növekedni fog a cégcsoporthoz tartózó nagyfeszültségű (400 kilovoltos) hálózati szolgáltató szerepe. Mindezek mellett a cég megtette a távhő-szolgáltatási piacot célba vevő terjeszkedésének első eredményes lépését is: megnyerték a Miskolci Hőszolgáltató tenderét, amelynek értelmében elsőként korszerű gázmotoros energiatermelő egységekkel biztosítják a város olcsóbb távhő- és melegvíz-ellátását, majd 2005 után egy új gázturbinás erőművet építenek fel. Ezek az egységek a távhő mellett villamos energiát is előállítanak.
Katona Kálmán ismét megerősítette, hogy amennyiben valóban egy erős nemzeti energiaszolgáltató társaságban gondolkozik a kormányzat, akkor fontos lehet a Mol Rt. gázüzletágának átvétele. Az MVM elképzelései szerint a több lábon állás fontos része lehetne a gázüzletág, ám ebben a kérdésben még nem született döntés. Az elnök-vezérigazgató végezetül elmondta azt is, hogy a társaság 2001. évi gazdálkodását összességében valamivel a tervezett hétmilliárd forint nyereség feletti eredménnyel zárták, igaz, ehhez szükség volt a tavaly megkapott 32 milliárd forintos állami támogatásra is, amelyet elsősorban a hatósági ár alacsonyan tartása indokolt. Emellett azonban több mint húszmilliárd forintot sikerült belső költségmegtakarítással, hatékonyságnöveléssel és bizonyos beruházások elhalasztásával megtakarítani.