A választások nyomán új kormánya van Magyarországnak. Változtat ez a csatlakozási esélyeinken?
– Csalódottságot érzünk amiatt, hogy nem sikerült útját állni a szocialisták és a liberálisok nyomulásának. Ám már közeleg a következő, önkormányzati erőpróba, így a Fidesznek és az MDF-nek nincs ideje arra, hogy kényelmesen várja a fejleményeket. Azután pedig jön a mindannyiunk számára izgalmas megmérettetés, az európai parlamenti választás 2004 júniusában. A magam részéről bízom benne, hogy Magyarország ott lesz a bővítés következő körében.
– Ez azt jelenti, hogy az év végéig le tudjuk zárni a csatlakozási tárgyalásokat?
– Hogyha a jelenlegi szocialista–liberális kormányzat nem teszi tönkre azokat a kiváló eredményeket, amelyeket az Orbán-kormány elért, akkor Magyarország esélyei erre nagyon jók. Ugyanakkor az új koalíciónak szólnia kellene Günter Verheugen bővítési biztosnak, hogy hagyjon fel azzal a negatív kampánnyal, amellyel magát a bővítést sodorja veszélybe. Egyidejűleg pedig beszélnie kellene azokkal az európai szociálliberális politikusokkal is, akiknek a kormányai például Nagy-Britanniában, Svédországban, de még Hollandiában is azzal blokkolják a folyamat előrehaladását, hogy az EU mezőgazdasági reformjai és a bővítés között árukapcsolást igyekeznek kierőszakolni.
– Az EU tagországaiban észlelhető jobbközép előretörés menynyire mozdíthatja elő a tagjelöltek ügyét?
– A múlt héten az Európai Parlamentben öt és fél órás vita zajlott a bővítésről, melynek során – nyugodt szívvel mondhatom – egyetlen számottevő politikai erő sem vetette fel a menetrend felborításának lehetőségét. Haraggal tölt el viszont bennünket az, hogy Verheugen bővítési biztos rendre olyan benyomást igyekszik kelteni, mintha a jobboldali erők európai térhódítása populista előretörést jelentene, amely kétségessé teszi a tagjelöltek előrehaladását. A tények nyilvánvalóan ennek ellenkezőjét bizonyítják. A soros elnökséget ellátó Spanyolország jobbközép kormánya például több mint száz fejezetet zárt le az elmúlt fél év során a jelentkező országokkal. Ez rekordnak számít a csatlakozási tárgyalások történetében. Hasonló szellemű kormányok vezetik például Ausztriát, Olaszországot, Dániát, Portugáliát, s hamarosan Hollandiát és Franciaországot is. Látnivaló, hogy Európa-szerte, ekként a döntéseket hozó állam- és kormányfői tanácsban is számottevő befolyásra tesz szert a jobbközép, amelynek a jövőben meghatározó szerepe lesz a máig vitatott, kemény kérdések – az agrárpolitika, a finanszírozás és a regionális alapok – elrendezésében, miközben érdekes módon Közép- és Kelet-Európa éppen balra tolódik. Ebből a helyzetből éles viták adódhatnak, ezért lett volna jobb, ha Magyarországon az Orbán-kormány marad hatalmon.
– Mikor lesz közös álláspontja az Európai Uniónak az említett kemény kérdésekben?
– Reálisan számolva körülbelül októberre. Addigra lezárulnak a választások Európában, legutoljára Németországban. Biztos vagyok benne, hogy a következő soros elnök Dánia, amelynek szintén jobbközép kormánya van, mindent megtesz majd a közös álláspont kialakításáért. Így meggyőződésem, hogy a decemberi koppenhágai csúcson történelmi döntések születnek majd a kibővítésről. Fontos azonban az is, hogy az írek ősszel – a megismételt népszavazáson – végre igent mondjanak a nizzai szerződésre, amelynek jóváhagyása ugyancsak feltétele a bővítésnek.
Verheugen hazudik? Hazugságnak minősítette Günter Verheugen EU-bővítési biztos kijelentését az EPP alenöke, hogy a jobbközép pártok európai térhódítása veszélybe sodorhatja a bővítést. Valójában az európai szociálliberális kormányok torlaszolják el a tagjelöltek elöl a belépés útját – tette hozzá. Ezzel a kijelentésével Verheugen megengedhetetlen módon bekapcsolódott a német választási kampányba is. (K. M.)
Bíróznak a svédek, Csongvai szerint elfogadhatatlan, ami Győrben történt
