Uniós csúcs Sevillában

Sevillában a hagyományos „családi fotóval” nyílt meg tegnap az Európai Unió spanyol elnökségét lezáró csúcsértekezlet, amelynek legfontosabb témája az illegális bevándorlás elleni harc, valamint a tagállamok menekültügyi és bevándorlási politikáinak további közelítése. A másfél naposra tervezett tanácskozáson az állam- és kormányfők foglalkoznak még az uniós döntéshozatali rendben kitüntetett fontosságú két intézmény, az Európa Tanács és a miniszteri tanács működésének reformjával és – az Európai Bizottság „félidős” jelentése alapján – mérleget vonnak a bővítési folyamat állásáról.

A hagyományoknak megfelelően a csúcs második napján munkaebéden látják vendégül a tagjelölt országokból érkező kollégáikat. Medgyessy Péter magyar kormányfő tegnap elutazott Sevillába, kíséretében utazik Kovács László külügyminiszter, valamint a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának több vezető munkatársa.
Az Európai Parlament novemberben a bővítés kérdéseinek szentelt rendkívüli plenáris ülést tart, amelyre teljes jogú résztvevőként a tagjelölt országokból is meghívnak parlamenti képviselőket – jelentette be tegnap Sevillában a képviselő-testület elnöke, Pat Cox.
Pat Cox a tizenötök állam- és kormányfőivel tartott hagyományos csúcsnyitó találkozóján kijelentette, hogy az Európai Parlament (EP) politikailag a bővítés évének tekinti 2002-t. Figyelmeztette a tagállamokat, hogy a folyamat késleltetése semmit nem oldana meg és nem tenne egyszerűbbé, annál is kevésbé, mert a csatlakozásra készülő országok lassan kezdik felélni rugalmasságuk tartalékait. Az EP összesen 202 képviselőt kíván meghívni a tagjelölt országokból, öttel többet, mint amennyi hely a nizzai szerződés szerint nekik járna. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy támogatja Magyarországnak, Csehországnak és Máltának azt az igényét, amely szerint kiigazításra szorul a szerződés vonatkozó rendelkezése. Az elnök bejelentette: az EP nevében javasolni fogja, hogy az unió állítson össze átfogó politikai útitervet a decemberi koppenhágai csúcs utáni időszakra. Ekkor lesz ugyanis esedékes a csatlakozási szerződés végleges formába öntése, majd aláírása, amelyhez az EP hozzájárulása is szükséges.
A találkozó utáni sajtóértekezleten az elnök az új tagországoknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások problémájával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az EP nemrég támogatásáról biztosította az Európai Bizottság javaslatait, amelyek szerint ezeket tízéves átmeneti időszak alatt vezetnék be. Cox változatlanul ezt tartja a leginkább célravezető megközelítésnek. A nizzai szerződésről – az ősszel esedékes második írországi népszavazással kapcsolatban – Cox reményét fejezte ki, hogy a sevillai csúcson megszületik az Írország semlegességének tiszteletben tartásáról szóló azon politikai nyilatkozat, amelynek pozitív hatása lehet a referendum kimenetelére.
A német kancellár tegnap megerősítette, hogy hazája nem hajlandó az eddiginél nagyobb anyagi áldozatokat vállalni az Európai Unió bővítéséért. A Bildnek nyilatkozva Gerhard Schröder leszögezte: az uniós szubvenciók összege nem emelkedhet tovább, elvégre az első számú nettó befizető, Németország terhelhetőségének is van határa. Márpedig ha az új EU-tagok is azonos mértékben részesülnének az agrárszubvenciókból, az évi nyolcmilliárd euróval növelné a brüsszeli költségvetés kiadásait, s annak egynegyedét Berlinnek kellene állnia.

Meztelen tiltakozás. Globalizációellenes tüntetők tízfős csoportja vetkőzőszámot mutatott be tegnap a spanyol jegybank sevillai fiókja előtt, az Európai Unió állam- és kormányfőinek éppen folyó csúcstalálkozójának helyet adó városban. Az egyik vetkőző, Federico Noriega az AFP-nek nyilatkozva elmondta: a vetkőzéssel azt a véleményüket szeretnék kinyilvánítani, hogy az európai nagytőkés politika előtt az ember teljesen meztelenül áll. (MTI)