Változik a jövő évi inflációs cél?

Júniusban tovább romlottak az inflációs várakozások – derül ki a Reuters legújabb felméréséből. Decemberre az új konszenzus 5,78 százalék, 10 bázisponttal roszszabb, mint egy hónapja, és 68 bázisponttal áll a januári átlagos előrejelzés felett, jelentősen kilépve a 3,5–5,5 százalékos jegybanki célsávból.
A következő hetek egyik legfontosabb kérdése a piacokon az elemzők szerint az, mi lesz a kompromisszum a 2003-as inflációs célról a gazdasági stratégiáról folyó tárgyalásokon, miután a kormány jelezte, hogy a korábbi cél túl ambiciózus lehet, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig elmondta: a minimális 2003-as költségvetési cél a szinten maradó deficit. Az elemzők kevesebb mint fele számít arra, hogy a 2,5–4,5 százalékos jegybanki cél változatlan marad. A felmérésben ezt négy elemző jósolta – de közülük kettő szerint is lehetséges változás –, a többiek szerint lazítás lesz. Az elemzők egy része attól tart, hogy egy fellazult cél komoly csapást jelenthetne a tavaly bevezetett inflációcélzó rendszer hitelességére és az állampapírpiacra.
Más elemzők ugyanakkor jelezték, hogy a rövid papírok számára irányadó jegybanki kamatok terén sem lehet javulásra számítani, sőt a piac jó része a májusi jelzésértékű, 50 bázispontos kamatemelés után a megnövekedett inflációs kockázatok közepette újabb emelésre számít.
Tizenháromból hét elemző szerint az év második felében a kéthetes jegybanki betéti kamat 9,00 százalékról 9,25 vagy 9,50 százalékra emelkedik. Egy elemző vár változatlan kamatot, öten pedig továbbra is kamatcsökkentésre számítanak, 25–125 bázispontos mértékeket jelezve előre.
A Reuters szerint bizonytalanságot jelez, hogy a második negyedévi GDP-növekedés előrejelzésére mindössze hét elemző vállalkozott. Ezek az előrejelzések azonban mind elérik vagy túlhaladják a három százalékot, átlaguk pedig 3,29 százalék, jelezve, hogy az elemzők egy része szerint a magyar gazdaság az első negyedévi 2,9 százalékos, ötéves mélypont után elindult a javulás útján.