Az árral szemben

Nemzetközi konferenciára hívja Budapestre Medgyessy Péter mindazon országok képviselőit, amelyek csatlakozni akarnak négy folyó, az Odera, az Elba, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területére kiterjedő magyar regionális kezdeményezéshez. A miniszterelnök egyszerre négy síkon képzeli el az együttműködést, az elképzelés azonban már az első szinten, a kormányokén megbukni látszik, hiszen magát Medgyessy Pétert – mint a hírügynökségek tudtul adták – a berlini árvízcsúcsra sem hívták meg.
Pedig milyen jól jött volna a francia Riviérán időző kormányfőnek a berlini közös fotó! Ha már a helyzetet a napfényes távolból nem ítélte olyan súlyosnak, és ezért a gáton nem tudott gyorsan megjelenni, legalább így bizonyíthatta volna, hogy azért Cannes-ban is az ország gondjai lebegtek a szeme előtt. A hazai sajtó persze ezen az apróságon nem akadt fenn, a mindenre kritikus szemmel figyelő „független” kollégák most valahogy elbambultak – bezzeg, ha Orbán Viktor hibázott volna ekkorát, már keresztre feszítik. A píárosok azonban csak érezték a bajt, s megpróbálták feledtetni a bakit. Kiköszörülendő a csorbát, csörögtek hát a berlini kancelláriára. Megpróbáltak bekéredzkedni a csúcsra. Az láthatóan fel sem merült bennük, hogy elutasítás lehet a vége, hiszen a szlovák miniszterelnök is kapott meghívót Berlinbe, pedig a folyók a magas vízállás ellenére ott nem léptek ki a medrükből. A következő pillanatban tehát riasztották is a sajtót, amely már kürtölte is világgá a hírt, hogy a kormányfő saját kocsiján hazafelé tartva intézkedik a közös európai fellépésről. A választók egy része, értesülve a miniszterelnök odaadó gondoskodásáról, elmorzsolt egy könnycseppet a szeme sarkában, a médiumok ismét Orbán Viktor felé fordították vissza vigyázó tekintetüket, míg a kommunikációs stáb tagjai, oldódva a pillanatnyi feszültségükből, hátradőltek a székeikben.
Korai volt azonban a megkönnyebbülés. A baráti Berlinben ugyanis igencsak ráncolhatták a homlokukat e nyomulást látva. A precíz németeknek már az kínos lehetett, hogy e tragikus helyzetben valaki csak azért meghívatja magát, mert a Duna náluk is folyik, ráadásul egy olyan politikusról van szó, aki körül egy ideje megfagyott a levegő. No, nem itthon, mert a derék magyar választó bevette a KGB ellen harcoló James Bond-mesét, a nemzetközi porondon azonban már nem megy ilyen könnyen a dolog. A nyugati politikusok Bushtól Schröderig udvariasan térnek ki a közös fotózás elől. Medgyessy Péter ugyanis mostanában érezhetően szalonképtelen, kényelmetlen vendég e körökben. Azzal pedig, hogy csökönyösen próbálja bebizonyítani ennek ellenkezőjét, kínos helyzetbe hozza a megválasztásakor még megkönnyebbülten felsóhajtókat, ráadásul tovább rombolja Magyarország amúgy is megkopott tekintélyét. Kár, mert ennyit azért egyetlen párt presztízse sem ér! A hatalomban tobzódó szocialistáknál azonban most nem működik az önkontroll. Elkábítja őket a kámforrá vált ellenzék zavara, a média szolgai kórusa és koalíciós partnerük kiszámítható gerinctelensége. Így aztán határt nem ismerve öntelten ötletelnek tovább. Ha kidobják őket az ajtón, megpróbálnak visszamászni az ablakon. Nem elég nekik, hogy a német kancellária udvariasan kimossa Medgyessyt, mondván, azért nem hívták meg, mert Magyarországon nem volt árvíz (Szlovákiáról csendesen hallgat), de tovább nyomulnak. A nemzetközi elismerés vágyától hajtva jön az újabb ötlet, most a Duna–Elba–Odera-összefogásról, csak azt nem veszi észre senki, hogy Medgyessy Péterrel az MSZP az ár ellen úszik.