Fazakas Szabolcs is érintett?

Az úgynevezett Mécs-bizottság által vizsgált tizenegy érintett egykori kormánytag között szerepel Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere is – közölte tegnapi számában a Magyar Hírlap. Fazakas pályafutását esetleges állambiztonsági múltja meglehetősen új megvilágításba helyezi.

Fazakas Szabolcs korábban már hozzájárult személyes adatai nyilvánosságra hozásához. Az MSZP-s honatya állítólag a hetvenes évek végétől dolgozott a III-as főcsoportfőnökségnek. Pályafutása egyébként igen érdekesen alakult, hiszen hírszerzői feladatai után 1990-től az osztrák ipart képviselte. Ez lényegében azt jelentette, hogy azok érdekében járt el, akik ellen korábban „kémkedett”. Egy hirtelen váltással 1994-ben a Horn-kormány gazdasági tárcájának a közigazgatási államtitkára lett, majd hat hétig bonni nagykövetként regnált. Ezt követően ipari miniszternek nevezték ki, ezt a pozíciót egészen az 1998-as kormányváltásig betöltötte. Fazakas Szabolcs nem maradt sokáig munka nélkül, hiszen még ebben az évben a DaimlerChrysler (DC) nevű óriáscég magyarországi képviselője lett, ahol – miniszteri posztjából fakadóan – fontos titkok tudójaként dolgozott. Neve az előző ciklusban a MiG–29-es vadászgépek modernizációja körüli korrupciógyanús botrányban is felbukkant. A MiG-ek felújítására ugyanis az a MAPS nevű német– orosz konzorcium is pályázott, amely részben a DaimlerChrysler tulajdonában van, és amelynek érdekeiért Fazakas igen élénk lobbitevékenységet folytatott. Az ügyben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága Fazakast is meghallgatta, ám a testület végül lezárta az ügyet, mondván, nincs bizonyíték a korrupciós cselekményre. A Fidesz képviselői ugyanakkor bírálták Fazakast. Szerintük amikor egy volt kormánytagot azért fizetnek és bíznak meg, hogy politikai döntést – vadászgép-beruházást – befolyásoljon, tevékenysége formálisan a Btk.-ba ütközik, azaz megvalósíthatja a befolyással való üzérkedést.
Lapunk információi szerint a Magyar Hírlap cikkének híre már reggel eljutott a DaimlerChrysler vezetőihez, akiket megdöbbentett a Fazakas Szabolcsról közölt információ. A kiszivárgott hírek szerint az MSZP jelenlegi képviselője Németországban „egyszerűen lenullázta magát”. Fazakas Szabolcsot lapzártáig nem sikerült elérnünk.
*
Mádl Ferenc köztársasági elnök arra kéri Mécs Imrét és rajta keresztül az általa vezetett parlamenti vizsgálóbizottság tagjait, hogy ismételten fontolják meg a testület tevékenysége kapcsán felmerült alkotmányossági aggályokat, amelyeket az adatvédelmi biztos is megfogalmazott ajánlásában – tartalmazza az a közlemény, amelyet az államfő sajtóirodája juttatott el lapunkhoz Mádl Ferenc Mécs Imréhez intézett válaszlevelét ismertetve. A dokumentum szerint a köztársasági elnök fontosnak tartja a múlt feltárását, és nem vitatja, hogy egy törvényes keretek között működő vizsgálóbizottság minden bizonnyal hozzájárulna e cél eléréséhez.
Mint a bizottság által vizsgálandó személy, készséggel áll az őt érintő vizsgálat elé: soha nem volt tagja egyetlen pártnak sem, és semmilyen formában nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel, egyik ügyosztálynak sem végzett semmilyen tevékenységet, nem írt alá nyilatkozatot és nem írt számukra jelentéseket sem – áll a közleményben.
Emlékezetes: Tóth Károly, a Mécs-bizottság szocialista tagja – az államfő, az adatvédelmi biztos és az ellenzék alkotmányos aggályai ellenére – bejelentette, hogy jövő héten kedden nyilvánosságra hozza a testület által érintettnek talált volt kormánytagok nevét.
*
Egykor spiclik, ma politikusok – alkotmányos vita a leleplezésekről címmel közölt írást tegnap a Die Presse című konzervatív bécsi lap. A szerző szerint nagy meglepetést okozott, hogy Antall József és Orbán Viktor konzervatív kormányaiban találták a legtöbb titkosszolgálati múltú személyt. Mécs Imre jelezte, hogy szeptember elején közzéteszik a korábban az állambiztonsági szerveknek dolgozó politikusok nevét – olvasható. Az írás rámutat: a nevek tervezett közzététele ellen szót emelt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. „Ez nem maradt következmény nélkül: a polgári-konzervatív ellenzék kivonult a bizottságból, erre Mádl Ferenc köztársasági elnök – az Antall-kormány oktatási minisztere – szintén alkotmánysértőnek minősítette a Mécs-bizottságot.”
Reflektorfényben a volt magyar besúgók címmel írás jelent meg tegnap a Libération hasábjain, amely szintén a miniszterelnök és a rendszerváltozás utáni kormánytagok múltját vizsgáló két parlamenti bizottság tevékenységéről ír. A szerző szerint a jobboldalon azért van több kormánytisztségbe került volt egykori ügynök, mert az egykori kommunista párt „nem saját tagjai közül verbuválta” a besúgókat. Ezzel összefüggésben hivatkozik Gálszécsy András volt titkosszolgálati miniszterre (1990–92), aki elmondta, hogy az 1989-es rendszerváltozáskor a volt ügynökök jelentős része az új jobboldali formációkhoz csatlakozott – önvédelemből –, s az első demokratikus parlament tagjainak feltehetőleg több mint egyharmada állt korábban kapcsolatban a titkosszolgálatokkal.
***
Aggályos átvilágítás. Medgyessy Péter miniszterelnök a Népszabadság értesülései szerint határidőre, augusztus 21-re megkapta az általa felkért szakértői bizottságtól azt a jelentést, amely a kormány átvilágítási és állambiztonsági adatkezelési törvényjavaslatát értékelte. A kormány által a T. Ház elé terjesztett tervezet szerint a parlament és az államfő előtt esküt tett személyek, a polgármesterek, az országos munkavállalói érdekképviseletek, az egyházak vezetői, a közvélemény befolyásolására alkalmas médiumok főszerkesztői és helyettesei közül nyilvánosságra hoznák azoknak a nevét, akik korábban kapcsolatban álltak az állambiztonsági szolgálatokkal. Laptársunk úgy tudja: a neves közéleti személyekből álló szakértői testület aggályosnak tartja a javaslatban szereplő tényfeltáró bizottság összeállításának módját, valamint annak az összetételét. (MN)