London határidőt szabna Bagdadnak

Végső határidőt kellene szabni Szaddám Huszein iraki elnöknek, hogy teljesítse a nemzetközi fegyverzetellenőrök visszaengedéséről szóló ENSZ-határozatot, elkerülendő egy Irak elleni katonai fellépést – áll Jack Straw brit külügyminiszter tegnapi, a kormány álláspontját ismertető közleményében.

A dokumentum ismét kiemeli azt a korábban is hangoztatott álláspontot, miszerint Nagy-Britannia elsődleges célja, hogy az iraki vezetés teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának a fegyverzetellenőrök viszszafogadásáról, munkájuk biztosításáról szóló határozatait. Annak a véleményének adott hangot, hogy „néhány hónapig nem születik döntés” egy Irak elleni támadásról. Ezzel szemben a Maariv című izraeli lap úgy tudja, hogy az Egyesült Államok november végéig megindíthatja Bagdad elleni hadműveletét.
Kofi Annan, az ENSZ-főtitkára közben úgy nyilatkozott, hogy egy esetleges támadáshoz a BT új mandátumára van szükség. Iraki tisztségviselők ugyancsak tegnap kijelentették, hogy nem látják értelmét a fegyverzetellenőrök visszatérésének, mert azok csak kémkednének Washingtonnak.
Katonai forrásokra hivatkozva az izraeli újság azt állítja, hogy az Egyesült Államok november 30-ig megindíthatja a várhatóan több hétig elhúzódó és Szaddám Huszein iraki elnök „tényleges likvidálásáig” tartó hadműveletet.
Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesének számító Ausztrália ugyanakkor bizonyítékokat akar látni arra vonatkozóan, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik vagy terrorista csoportokkal áll kapcsolatban. Az amerikaiak tervét egyébként legtöbb szövetségese nyíltan ellenzi.
Közben az amerikaiak szövetségesének számító Törökország vezető külügyi tisztségviselői Washingtonban tárgyaltak: Ugur Ziyal, a török külügyminisztérium helyettes államtitkára találkozott Dick Cheney amerikai alelnökkel és Colin Powell külügyminiszterrel, és a megbeszéléseken szó esett az iraki helyzetről is. A Washington Intézetben tartott előadásában a török külügyi illetékes úgy vélte, hogy egy esetleges egyoldalú amerikai támadás Irak ellen „közelebb vinné a világot a dzsungel törvényeihez”.
Törökország egyébként az Egyesült Államok egyetlen olyan NATO-szövetségese, amely határos Irakkal, és Bülent Ecevit török kormányfő korábban leszögezte: Ankara továbbra is ellenzi Szaddám Huszein rendszerének fegyverek bevetésével történő megdöntését. Ziyal szavaiból az is kiderült, Ankara attól tart, hogy Irak területi feldarabolása felforgatná a térségben kialakult erőegyensúlyt, és az Iraktól elszakadt területeken a kurdok önálló államuk létrehozására törekednének. Mint mondta, Irak hosszú távú terápiát, nem pedig sebészi beavatkozást igényel.
Az Ankarában megjelenő Turkish Daily News című lap tegnapi számában Ziyal washingtoni tárgyalásairól tudósítva is utalt arra, hogy a török vezetés váltig hangoztatja az amerikai kormányzat előtt, hogy ellenezné az amerikai támadást. Ugyanakkor – véli az újság – ha az Egyesült Államok valóban megkezdené az Irak elleni hadműveleteket, Ankara végül is támogatást nyújtana azokhoz, mert egyrészt hasznot remélne a hadjárattól, másrészt pedig így meg tudná akadályozni az önálló állam alapítását célzó kurd törekvéseket.