Mi van, s mi hiányzik?

Végre itthon, hiszen óriási dugók vannak a fővárosban, mert amit Demszky még meghagyott az utakból, azt most a víz vitte el. A közeli közért előtt egy ismerősöm álldogál, kezében egy üveg kőhányásival, s a távolt fürkészi. – A számlást várom – mentegetőzik. – Itt? – csodálkozom. – No, hát nem azt, hogy jöjjön, hanem hogy elmenjen végre – magyarázza.
Otthon nyitom a postaládát, s szórólapok esnek ki. Az önkormányzati választások anyagai. No, akkor ezeket helyből a kukába. Illetve dehogy! Hiszen ezt a fiatalembert ismerem. Nocsak! Nem is tudtam, hogy SZDSZ-es, hiszen annak ellenére, hogy húsz évvel fiatalabb nálam, néha mordul egyet, amolyan visszaköszönés gyanánt. De becsületére legyen mondva, nem vicsorog, és soha sem harap. És milyen jól megférnek Demszkyvel egy oldalon. No, akkor mégis a kukába… De valami sokadik érzék azt súgja, hogy fordíts, mert a főváros harmadik kerületében, a 16. szavazókörzetben SZDSZ-es képviselője immáron bemutatkozik.
S íme, tessék. A jelölt született 1972-ben (ez rendben), a közelbe járt iskolába (még szép), majd a szakmunkásképzőt elvégezve hentes lett (ez derék, hiszen köll a kondi a politikai csatározások során). Később még kereskedői szakvégzettséget is szerzett (az pedig sohasem árt).
De az SZDSZ jelöltje még ennyivel sem éri be a diplomahalmozásban, s megtoldja azzal, hogy „a Lengyel Gyula Szakközépiskolában egy félévem hiányzik”. Csak így. Hm… Ez érdekes. Hiányzik? Kinek és mi? Neki? Esetleg a tanároknak ő? Na mindegy. Szóval hiányzik. Azaz, pontosabban nincs. Mert ami nincs befejezve, az valójában nincs is – mondta egy ismerősöm, aki kilenc félévet végzett a jogi egyetemen, csak pechére épp mind a kilencszer az elsőt.
De sebaj, mert folytatódik a bemutatkozás, s az SZDSZ-es jelölt még ezt is megtoldja: „középfokú számítógép-kezelői vizsgát is szereztem.” Na tessék! Na még azt is?! Ez így helyes, elvégre a vége felé kell előjönni a nagyágyúval, s nyilvánvalóan csak véletlenül írták el a központban, mert a számítógép-kezelőt helyesen kötőjellel írják.
És még mindig nincs vége, mert a fiatal, de máris túlképzett jelölt kijön immár a farbával is: „Az SZDSZ-be 1990-ben léptem be.” Az jó – számítom ki nagyjából –, a többiek akkoriban érettségizhettek. Már aki nem hagyta abba. De ez sem baj, hiszen az utolsó félévben már úgysem nagyon tanulnak új anyagot, csak rendszereznek, s készülnek az érettségire. Amiért tehát odament a jelölt, azt rendben elsajátította, elvégre nem a papír meg a győzelem a fontos, hanem a részvétem.
A szerző nőgyógyász főorvos
(12 egyetemi félév, orvosi diploma, praxis – de kizárólag csak a kórházi gyakorlat –, szakvizsga és kinevezés hiányzik.)