A gyász és a csend napja

New York, Washington és Shanksville csak három azon amerikai városok közül, ahol tegnap emberek ezrei emlékeztek a tavaly szeptember 11-i terrortámadások áldozataira. Gyakorlatilag nem volt olyan hely az Egyesült Államokban, ahol helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, az egy évvel ezelőtti támadások időpontjában ne állt volna meg egy percre az élet.

Ír dudások menete nyitotta meg tegnap hajnalban New York-ban a megemlékezést: a zenészek első csoportja Bronxból indult útnak, hogy 31 kilométert megtéve, végül eljusson az egykori Világkereskedelmi Központ helyére. A zenészekkel tartottak a tűzoltók és a rendőrök is, akik több száz társukat vesztették el a mentési munkálatok közben. Őket „Köszönjük, köszönjük!” kiáltásokkal üdvözölte a tömeg. A menet pontosan 8 óra 46 perckor érte el a „Ground Zero”-t, abban a percben, amikor egy évvel ezelőtt az első eltérített repülőgép becsapódott a Világkereskedelmi Központ déli tornyába. A tömeg – és valószínűleg Amerikában mindenki – egy perces néma csenddel emlékezett az áldozatokra. A délelőtti megemlékezés is ebben az időpontban kezdődött és 10 óra 30 perckor ért véget, amikor a második felhőkarcoló is összeomlott.
A gyilkos akciónak akkor 36 nemzet polgárai estek áldozatul és sokan vesztették életüket a mentési munkálatok közben is. Neveiket, összesen 2801-et, Rudolph Giuliani, New York korábbi polgármestere olvasta fel a tegnapi megemlékezésen a hozzátartozókkal, túlélőkkel, híres személyekkel és más politikusokkal – köztük Colin Powell-lel, Hillary Rodham Clintonnal, Robert de Niróval – közösen. A hosszú lista élén a minneapolisi Gordy Aamoth neve állt, a névsort a New York-i Igor Zukelman zárta. Az áldozatok nevének felolvasásában kétszer is rövid szünetet tartottak, amíg megkondultak a harangok 9 óra 03 perckor és 9 óra 59 perckor, jelezve a második gép becsapódását, illetve az első felhőkarcoló összeomlását. A megemlékezés során George Pataki, New York állam kormányzója felolvasta Abraham Lincoln elnök híres gettysburgi beszédét. A délelőtti megemlékezés a Függetlenségi Nyilatkozat felolvasásával zárult. A megemlékezésen az áldozatok hozzátartozói az erre a célra kialakított rámpán leereszkedtek a hét emelet mély gödörbe, ahol egy-egy rózsaszálat helyeztek el.
A New York-i megemlékezéssel egy időben ünnepséget tartottak a Pentagon helyreállított épülete előtt is, ahol Donald Rumsfeld védelmi miniszter után George W. Bush elnök mondott beszédet. Az elnök úgy fogalmazott, hogy ezen a helyen emberek haltak meg, mert amerikaiak voltak. A terroristák azért vették célba a Pentagont, mert abban Amerika hatalmának és elszántságának szimbólumát látták, de nem érték el céljukat, nem tudták demoralizálni az országot.
Ezt követően George W. Bush részt vett a Shanksville melletti koszorúzási szertartáson Pennsylvaniában, ott, ahol az egyik eltérített repülőgép lezuhant. A terroristák a washingtoni Fehér Háznak vagy a kongresszus épületének akarták vezetni a gépet, de amerikai elméletek szerint néhány bátor utas felvette velük a harcot, és így a gép útja ezen a pennsylvaniai mezőn ért véget. A délelőtti gyászünnepségen negyvenszer kongatták meg a harangokat az utasszállító halálos áldozatainak emlékére.
A nap folyamán az elnök felkereste New Yorkban a „Ground Zero”-t is, az emlékhelyet, ahol egykor a Világkereskedelmi Központ állt és ahol jelenleg egy óriási gödör tátong. Az elnök koszorúkat helyezett el, majd az Ellis Islandről – arról a szigetről, amely sok évtizeden át a bevándorlók fogadóállomásaként szolgált –, a Szabadság-szobor tövéből beszédet intézett az amerikai néphez. George W. Bush tegnap este a televízióban sugárzott beszédében egyébként védelmébe vette az egyéni jogokat korlátozó kormányzati intézkedéseket, amelyek a terrorizmus elleni küzdelem jegyében születtek. Az elnök szavai szerint az amerikai alkotmányt nem fogják aláásni az állampolgárok biztonságának növelését célzó erőfeszítések. Az elnök megerősítette, hogy kormánya változatlanul „rendszerváltásra” törekszik Irakban. Elsődleges célkitűzésnek nevezte Szaddám Huszein elnök megdöntését, ám nem közölte, miként kívánja megvalósítani ilyen irányú tervét.
Az Egyesült Államokban tegnap az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig tartottak gyászt és az elszántságot tükröző megemlékezéseket, skót dudás felvonulásokat, virrasztást, istentiszteletet, gyertyát gyújtottak, fákat ültettek, harangokat kondították meg az áldozatok emlékére. Los Angelesben 3025 galambot röptettek föl, Kaliforniában széllovasok a New York-i Világkereskedelmi Központ épületéből származó hamut szórtak a Csendes-óceán vizébe. Amerikában mindazonáltal tegnap a legnagyobb riadókészültség volt érvényben, mivel titkosszolgálati források nem zárták ki egy esetleges újabb terrortámadás lehetőségét.
***
Carlos csodálja Bin Ladent. A hírhedt terrorista, Carlos egy londoni székhellyel működő, arab nyelvű lapnak adott interjújában csodálatát fejezte ki Oszama bin Laden iránt. Az 1997-ben Párizsban életfogytiglani börtönre ítélt venezuelai származású terrorista, aki a 70-es években több gyilkosságot, pokolgépes merényletet követett el és emberrablásokban vett részt, az al-Hajátban kijelentette: büszke arra, hogy Bin Laden a „nyomdokaiba lépett”. A tavaly szeptember 11-i merényletekről elmondta, hogy az első pillanatoktól kezdve figyelemmel követte a támadásokat „és leírhatatlanul csodálatos, megkönnyebbült érzés fogta őt el”. (MTI)