Műkedvelő könyvkereskedők

A XIX. század derekán sorra nyitottak a kottakereskedések Pest- és Buda-szerte. Nádor Kálmán népszerű kottakereskedésében páratlan gazdagságú kínálatot találhatott a zenerajongó: az operettszöveg-fordításoktól a klasszikus zenei kiadványokig. A kereskedő támogatta a fiatal, tehetséges zeneszerzőket, ezért kiadatlan műveiket saját cége gondozásában jelentette meg.

A XIX. század derekán új antikvárium nyílt a Károly körút 10. szám alatt. A Károly körút abba a negyedbe tartozott, ahol az idő tájt sorra nyitottak a könyvkereskedések: ide sorolható a Múzeum körút, a Vörösmarty tér, illetve a környező utcák, a mai Bajcsy-Zsilinszky út, valamint a Nagykörút a Király utcától a József körútig. A Nádor Kálmán vezette bolt profilja nagyjából megegyezett az akkoriban alapított könyvkereskedések kínálatával, az elhivatott kereskedő néhány év alatt mégis a főváros legnépszerűbb boltjává varázsolta a kis üzletet.
Az 1870-ben alapított boltot Nádor Kálmán 1876-ban már nem tudta egyedül vezetni, ezért fiával, Nádor Gyulával osztotta meg a munkát. Ezzel a döntésével új időszámítás kezdődött a Nádor-kereskedésben: a zeneszerző fiú rábeszélte apját, hogy a könyvárusítás mellett kottákat is adjon ki cégük. Néhány év múlva már Budapest legnépszerűbb zeneműboltja működött a kezük alatt.
A kereskedés kinőtte a Károly körúti helyiséget, ezért Nádor a Gránátos utcában is nyitott egy üzletet, majd 1893-ban megvásárolta a Váci utcai Táborszky-féle zenemű-kereskedést is.
Nádor könyvkészleteinek árusításával sem számolt le teljesen: a Budapesti Negyed közlése szerint a XX. század elejétől az Erzsébet körúton két fiókantikváriuma is működött. Túl nagy feladat volt az immár fél tucat bolt, Nádor nem tudta ellátni a ráháruló feladatokat, ezért bezárta a körúti két könyvkereskedést.
Kottaboltja a könnyűzenei műfajtól kezdve a klasszikusokig igazodott a kor napi kínálatához. Operettfordításokat, magyar nóták kottáit és klasszikus zenei kiadványokat egyaránt árusítottak. Nádor támogatta a fiatal zeneszerzőket is, akikkel zenét íratott, a kottákat pedig megvásárolta tőlük. Nyolcvanévesen vonult viszsza, miután második fiát is bevonta a jól menő vállalkozásba.
Az ugyancsak művészetpártoló Rozsnyai Károly orvostanhallgató 1889-ben nyitotta meg üzletét a Múzeum körút 15. szám alatt. Rozsnyai modern kereskedésében egyetemi jegyzeteket is árusított, amelyeket saját cége adott ki.
Míg Nádor zeneszerzőket kért fel és támogatott, addig Rozsnyai neves tanárok műveit adta ki. A Rozsnyai gyors nyelvmesterek című sorozat például rövid idő alatt nagyon népszerű olvasmánnyá vált. Rozsnyai követte Nádor példáját, zeneművek kottáját sokszorosította, árulta, és zeneszerzőket is foglalkoztatott.
Ám ő nem kedvelte annyira a könnyűműfajt – az operettet, a kuplékat vagy a nótákat –, ezért zeneakadémiai tanárokat kért fel, hogy külföldi tankönyveket fordítsanak le magyar nyelvre. Bartók Béla és Bloch József is dolgozott a kereskedőnek.
Az 1920-as évektől gramofonokat, festményeket és rézkarcokat is árultak Rozsnyai üzletében, így immár a hazai művészeti élet teljes spektrumát lefedte a bolt. Elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Rozsnyai idősebb fia a könyvkereskedők egyesületének elnökeként is tevékenykedett.