Napi sajtószemle

Neue Zürcher Zeitung
Hosszú cikkben tudósít Svájc vezető konzervatív lapja arról, hogy a jelek szerint nem károsítja a magyar szocialistákat miniszterelnökük titkosszolgálati múltja. A kormánypárt nagy népszerűségi mutatói visszatükrözik a megígért választási ajándékok szétosztását. A Medgyessy-kormány ugyan arról panaszkodott, hogy üres az általa átvett államkassza, azután azonban kijelentette, hogy elegendő pénz van a nagyvonalú ígéretek betartására. De nem minden ígéretet tartottak be. Különösen azt nem, hogy az államigazgatásban nem tisztogatnak, nem a saját klientúrájukat viszik be oda, hanem a kinevezéseket a szakmai rátermettségtől teszik függővé. A nyilvánosságot azonban sem ez nem látszik túlzottan foglalkoztatni, sem az, hogy a szocialisták most revánsot vesznek a médiumok uralmuk alá hajtásával. Azt maga Medgyessy is elmondta, hogy a kormány az ajándékozás politikáját nem tudja tovább folytatni. A baloldallal rokonszenvező gazdasági elemzők is aggodalommal figyelik a reálbérek erős emelkedési ütemét. A választások után kiderül, hogy az új kormány a következő költségvetésében milyen népszerűtlenségi reakciókat tart majd még elfogadhatónak. A cikk, miután a Mécs-bizottság pártos működését tárgyalja, rátér arra, hogy a Fidesz nehezen tér magához váratlan vereségéből. Orbán Viktor szinte teljesen eltűnt a színről, kivéve egy-egy alkalmi nagygyűlést. Ma még senki sem tudja, hogy a pártmunkából kivált volt miniszterelnök a polgári körökből kíván-e laza mozgalmat létre hozni, vagy egy nagy néppártot akar-e kialakítani, fejeződik be Andreas Oplatka tudósítása.

Financial Times
Amerika táplálja az Amerika-ellenességet címmel a brit pénzügyi körök napilapja Bernard Cassenről, az európai globalizmus elleni mozgalom egyik szellemi vezéréről ír, aki kijelentette: „egyértelmű, hogy Bush egy barom”. Cassen a rendkívül befolyásos Le Monde Diplomatique című francia havilap főszerkesztője, és az Attac, a globalizmus elleni mozgalom elnöke is. Szerinte az amerikai elnök „veszélyes ember, aki az Egyesült Államokat lator állammá formálta”. A franciák egyszerűen nem értik, hogy a Washington az izraeli–palesztin konfliktusban miért áll oly egyoldalúan a zsidó állam pártján, félnek a fenyegető Irak elleni háború veszélyétől és visszataszítónak találják Amerika különállását a környezetvédelem, a világkereskedelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében. Cassen szerint a világon már fél évszázada szenvedőknek a szeptember 11-i terrortámadás nem jelentett fordulópontot. Közülük nem egy még könnyet sem morzsolt el, hanem azt mondta: „úgy kellett nekik”. A terrortámadások után Washington ahelyett, hogy tanult volna hibáiból, még meg is duplázta azokat. A terrortámadások ürügyet szolgáltatnak, hogy Amerika akaratát a világra kényszerítse. Márpedig ez a politika kudarcot vall – és már vallott is Franciaországban.