Süli Zakar István, a konferenciát szervező professzor elmondta, az EU-hoz való csatlakozással a határszéli területek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mert megnyílik előttük a csak tagországok számára elérhető Interreg-alap forrásrendszere. A kapuváros szerepére Debrecen igen jó eséllyel pályázhat, ám ehhez erősíteni kell az infrastruktúrát. Mihamarabb be kell fejezni a konferenciaközpont építését, meg kell oldani a város autópálya-csatlakozását, és a nyelvi képzés erősítésével fel kell készülni a jelenleginél sokkal intenzívebb kommunikációra.
A nehézségekről szólva Wolfgang Aschauer, a chemnitzi egyetem professzora rámutatott: alapvetően két nehézséggel kell szembenézni a schengeni határhoz újonnan csatlakozó országoknak. Az egyik az a tény, hogy a keletről érkező menekültek fogadó országává válnak, ami azt is jelenti, hogy jelentősen megnő a menekültek száma. A róluk való gondoskodáshoz az EU normatív alapon hozzájárul, ám hogy ez a normatíva mekkora, az a csatlakozási tárgyalások során alakul ki. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél magasabb kvótát „alkudjon” ki. A másik probléma, hogy a schengeni határ az EU első határa, onnantól kezdve az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek mozgása szabad, ezért a schengeni határ mentén lévő országoknak alkalmazniuk kell mindazokat a szabályokat, amelyek az egyes tagországokban érvényesülnek. Példaként említette a német professzor, hogy ha egy európai országban valamelyik harmadik ország polgára nemkívánatos személy, annak beutazását akkor is meg kell akadályozni, ha a schengeni határ mellett lévő ország egyébként az adott beutazót minden további nélkül beengedné saját területére.
Kiss Éva, az Ungvári Nemzeti Akadémia Világgazdasági és Külügyi Intézetének tudományos főmunkatársa rámutatott: a magyar és ukrán kapcsolatokban nehézségeket fog okozni a schengeni határ keletre tolódása. Az első nehézség az, hogy mindenképpen vízumkényszer lesz, ami nehezíti az utazást. Ennek leküzdésére az ukrán társadalomkutatók egy olyan, a madridi konvenció által Európában is elfogadott gyakorlatot javasolnak, amely bizonyos esetekben engedélyezi a határ menti sávban lakók szabadabb mozgását a schengeni határon túli területekre is. E rendszernek Kiss Éva álláspontja szerint ki kellene terjednie a határ menti zónában lakó tudósokra, kereskedőkre, illetve minden olyan személyre, akit munkája arra kényszerít, hogy rendszeresen átlépje a határt. Ezzel sem lehet kiküszöbölni, hogy a jelenlegi áruforgalom a határ mentén drasztikusan csökkenjen, de Kiss Éva szerint mindenkinek meg kell érteni, hogy az ember- és fegyvercsempészet, az illegális kábítószerkereskedelem csökkenése megéri ezt az áldozatot.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
