Szalay múltja továbbra is titkos

Cinikus a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter indoklása, amely szerint az egyenlő elbánás elve alapján csak a Mécs-féle bizottság által úgymond „érintettnek” talált személyek esetében tartotta indokoltnak az államtitok minősítés feloldását, így Szalay Gábor ügyében ehhez nem járult hozzá – nyilatkozta lapunknak Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a testület tegnapi zárt ülése után. Kiss Elemér kancelláriaminiszter Tóth András politikai államtitkárt bízta meg a válaszadással a bizottság elnökének kérésére, hogy a titkosítás feloldásával tegyék lehetővé azokat a nyilvános meghallgatásokat, amelyek fényt deríthetnek arra: hol vannak és mit tartalmaznak a Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár egykori állambiztonsági múltjára vonatkozó dokumentumok. Emlékezetes, hogy a dossziét 1995-ben vették ki a Belügyminisztérium irattárából átvilágítás céljából, de az átvilágítóbírákhoz nem érkezett meg és a Történeti Hivatalnál sem található. Kövér László hangsúlyozta: elfogadhatatlan Tóth András érvelése, hiszen a Mécs-bizottság senkiről sem bizonyította be eddig, hogy együttműködött a pártállami titkosszolgálatokkal, továbbá az ellenzék részvétele nélkül nem is folytathat bizottsági munkát.
A bizottság elnöke szerint valótlan a testület kormánypárti tagjainak az az állítása, hogy Szalay Gáborról csupán egy karton készült, hiszen – mint mondta – „akit tíz éven át nyilvántartottak, annak tevékenységéről munkadossziét is vezettek”.
Kövér László arról is szólt: a következő ülésen nyilvánosan kívánják meghallgatni többek között Kuncze Gábor volt belügyminisztert és Sersli Sándort, a BM dokumentációs osztályának egykori vezetőjét, aki aláírásával igazolta a dokumentum kivételét 1995-ben. A testület elnöke reméli, hogy a nyílt ülésen is elhangoznak majd használható információk az ügyről.