Százmilliós árvízkár Gemencen

Előzetes becslések szerint mintegy négyszázmillió forintos kárt okozott a dunai árvíz a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságnak, a közvetlen árvízi védekezés költségei pedig meghaladták a negyvenmillió forintot. A legnagyobb károk a vadállományban keletkeztek, de súlyosan sérültek a műszaki létesítmények is. A többletköltségek finanszírozása csak állami segítséggel oldható meg, ellenkező esetben a társaság likviditása megrendülhet – tájékoztatta lapunkat Csertei Lajos, a társaság erdőművelési és természetvédelmi osztályvezetője.

A súlyos vadpusztulást az idézte elő, hogy a korábbi években megszokott nyolcszáz centiméterrel szemben idén 943 centiméterre emelkedett a Duna vízszintje. (Mindkettő áradásra vonatkozó adat: a Duna normál vízszintje Bajánál 200 és 300 centiméter között mozog.) A vadaknak menedékül szolgáló magasutak a jellemző, vagyis a 800 centiméteres tetőzési szinthez épültek, így azok az augusztusi áradás alkalmával mind víz alá kerültek, s a menekülő vadak nem tudtak megpihenni rajtuk. De a szarvasok, vaddisznók és őzek nem találtak elég menedéket a körtöltéseken sem, mert a három meglévőből egyet teljesen elvitt, egyet pedig jelentősen megrongált az ár. Menedékül csak a gátak koronája és az 55-ös főút szolgálhatott, utóbbi azonban csak minimális időszakokra, mert a forgalmat csak részlegesen tudták elzárni. Mindezek együttesen vezettek oda, hogy a folyamatos úszástól kimerült, átfázott állatok tekintélyes része nem élte túl az árvizet – tudtuk meg Pétervári Gábor vadgazdálkodási osztályvezetőtől.
Különösen a vaddisznóállományban idézett elő nagy pusztulást az ár, mert a tavaszi áradásban elvesztett malacaik helyett most újra fialó kocák szaporulatát teljesen elvitte az ár. Ez az oka annak, hogy vaddisznóra jelenleg egyáltalán nem lehet vadászni Gemencen. Nem ilyen mértékű, de igen jelentős pusztulás van a gímszarvasállományban, éppen ezért jelenleg sem szarvasünőre, sem borjúra nem lehet vadászni. Kivételt képez a vadászati tilalom alól a szarvasbika, ami némiképp enyhíti a szeptember
1-jén indult vadászati főszezonban várható bevételkiesést, aminek mértékét így is 20-25 százalék körülire becsülik a cég vezetői.
Amint azt Csertei Lajostól, a Gemenc Rt. erdőművelési és természetvédelmi osztályvezetőjétől megtudtuk, a műszaki létesítményekben, erdei utakban és hidakban is igen komoly károk mutatkoznak, a legnagyobbat azonban az erdei kisvasút szenvedte el. Az ár mindenütt alámosta, több helyen pedig meg is bontotta a töltést. Mindezek a károk annak ellenére következtek be, hogy a Dél-Duna menti Vízügyi Igazgatóság védekezésre fordított költségein túlmenően maga a Gemenc Rt. is mintegy negyvenmillió forintot fordított a védekezésre. Az összességében négyszázmillió forintra becsült kár óriási terhet ró a kétmilliárd forintos forgalmú részvénytársaságra, ezért arra számítanak, hogy az állami tulajdonos valamilyen módon részt vállal a kárenyhítésben. A védekezés költségeit, az árvíz miatti bevételkiesést, illetve a helyreállítás költségeit ugyanis az rt. rövid távon biztosan nem tudja kigazdálkodni. Gemenc a kincstár, a Nemzeti Földalap, az FVM, illetve az ÁPV Rt. segítségére számít. A kör azért ilyen széles, mert miközben halaszthatatlanul meg kell kezdeni a kárelhárítást ahhoz, hogy az erdő- és vadgazdálkodás zavartalanul folytatódhasson, nem lehet elhanyagolni az erdő-, a természetvédelmi és a vadászati törvény végrehajtását sem. E feladatok folyamatos megoldását pedig finanszírozni kell. Ha mégsem sikerülne pótlólagos forrásokhoz jutni az állami büdzséből, akkor a cég hitelfelvételre kényszerülne, ami komoly likviditási gondokat okozna – mutatott rá az osztályvezető.