Továbbra sincs uniós egyetértés

Az EU-tagországok külügyminiszterei sem az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó költségvetési visszatérítés, sem Kalinyingrád ügyében nem tudtak egyetértésre jutni tegnapi, Brüszszelben kezdődött tanácskozásukon.

Uniós illetékesek tájékoztatása szerint a tizenötök a kompenzációk elvében egyetértenek ugyan, a kiszámításuk módja körüli nézeteltéréseket azonban egyelőre nem sikerült áthidalni. Az Európai Bizottság nemrég felmérte, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer alkalmazásának milyen hatása lenne az újonnan csatlakozó országok nettó költségvetési egyenlegére. Számításai szerint visszatérítések nélkül négy új tagország – Ciprus, Csehország, Málta és Szlovénia – is nettó befizetővé válna, de az egyenleget tekintve Magyarország is rosszabbul járna a tagság első évében, mint a közvetlenül azt megelőzőben. Bizottsági illetékesek ugyanakkor ismételten hangoztatták: Brüsszel mindenképpen gondoskodni kíván arról, hogy az új tagországok egyike se kerüljön a csatlakozás előttinél kedvezőtlenebb nettó költségvetési pozícióba. Erre szolgálnának a közös költségvetésből nyújtandó visszatérítések.
Per Stig Moeller dán külügyminiszter, a tanács soros elnöke hétfőn jelezte, hogy országa – és a jelek szerint a tagállamok többsége is – támogatná azt az elképzelést, amely szerint a kompenzációkat részben a kohéziós alapból fedeznék. A kohéziós alap azoknak a tagországoknak a támogatására szolgál, amelyek nemzeti összterméke nem éri el a közösségi átlag 90 százalékát. Forrásaiból elsősorban környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások finanszírozhatók. A tizenötök a külügyminiszteri tanács következő, október 21-én esedékes ülésén ismét napirendre tűzik a visszatérítések ügyét, s ha akkor sem sikerül megállapodásra jutniuk, a döntés a néhány nappal ezután esedékes brüsszeli uniós csúcsra marad. Ez azonban már valóban az utolsó alkalom lesz, mert az unió arra vállalt kötelezettséget, hogy a csatlakozási tárgyalások ez évi lezárása érdekében legkésőbb október végére, november elejére meghatározza közös álláspontját a még rendezetlen pénzügyi-költségvetési kérdésekben.
Hasonlóan nyitva maradt a kalinyingrádi enklávé bővítés utáni helyzetének ügye. A külügyminiszterek ugyanakkor kompromisszumos megoldást találtak a nemzetközi büntetőbíróság ügyében, ennek elfogadásához azonban még Washingtonnak is hozzá kell járulnia.

VERHEUGEN AZ ÍR NÉPSZAVAZÁSRÓL. Nem kevesebb, mint Európa jövője forog kockán az Írországban jövő hónapban a nizzai szerződésről tartandó népszavazáson – figyelmeztetett tegnap a The Guardiannak adott interjújában Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa. Verheugen szerint az – Európai Unió keleti bővítéséhez szükséges reformokat magában foglaló – szerződés írországi ratifikálásáról tartandó referendum eredménye a bővítési folyamat legnagyobb akadályát jelentheti, veszélyeztetve a csatlakozási tárgyalások tervezett lezárását az unió decemberi koppenhágai csúcsértekezletén. (MTI)