A közbeszerzési bizottság munkája az előző négy évben annak ellenére is hasznos volt, hogy az igazán nagy volumenű, kényes beruházásokat kivették a testület hatásköréből, a politikai ellenőrzés alól – mondta a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Deák András. Az utóbbi időben a lapunk által felgöngyölített és a Fidesz által is kifogásolt közbeszerzések nagy részét e testület nem tudta kontrollálni, azokat a Főpolgármesteri Hivatal programvégrehajtó egysége és a DBR Metró Kft. ellenőrizte.
Ismeretes: a fővárosi Fidesz–MDF– MKDSZ-frakció listavezetője, Katona Kálmán nemrég bejelentette: egy magánszemély április 3-án megjósolta hat budapesti nagyberuházásra kiírt tender győztes kivitelezőcégét, amelyből öt beigazolódott. Az erről szóló dokumentumot tavasszal közjegyzővel hitelesítették. Deák András közölte: az öt tender közül kettőt a DBR Metró Kft., egyet pedig a Pócs Attila vezette programvégrehajtó egység kezelt, vagyis a közbeszerzési bizottságnak ezen beruházások többségére nem volt rálátása.
Az MKDSZ-es városatya véleménye szerint Demszky Gábor és a városvezetés 1997-ben a városházi vesztegetés címen elhíresült korrupciós ügy miatt annyira megijedt, hogy egy túlbonyolított eljárási rendet dolgoztak ki, ám arra azért ügyeltek, hogy a szigor az átláthatatlansággal párosuljon. Feltétlenül szükséges lenne egy világos struktúra, amely az eljárások idejét is lerövidítené, s a felelősség megállapítása is egyértelműbb lenne, ha a közbeszerzéseket egy erre szakosodott ügyosztály kezelné, irányítaná politikai ellenőrzés mellett – tette hozzá Deák András.
A politikus kifejtette: jelenleg a tenderek elbírálási folyamatában a lebonyolítócégek kulcsfigurák. Azok, amelyek a legnagyobb hatáskörrel döntenek a pályázati feltételekről, majd pedig a pályamunkák elbírálásáról. A lebonyolítócégek adják meg a pályázatok paramétereit, s ők értékelik a tendereket. Konkrét példát említve az egyik kifogásolt beruházás pályázatáról elmondta: a Hungária körúti felüljáró építésére kiírt eljárásra csupán három ajánlat érkezett. Azért három, mert a kiírás szerint csak olyan cégek jelentkezését várták, amelyek az utóbbi években legalább ötszázmillió forint értékű referenciával bírtak.
Külön érdekesség, hogy amíg hasonló esetekben ezeket a referenciákat az előző három évből kérik, ebben az esetben csak az 1999-es és a 2001-es volt megjelölve – vagyis az a cég, amely csak 2000-ből tudott felmutatni 500 millió forintnál nagyobb értékű, általa megvalósított beruházást, az nem vehetett részt a pályázatban – hangsúlyozta Deák. Mindez tehát azt jelenti – tette hozzá –, hogy ezzel a megfogalmazással a legtöbb konkurens céget eleve kizárták a részvételből.
A politikus szerint ezek után az sem meglepő, hogy a felüljáró-építésre a kiírás szerint kétszáznyolcvanmillió forintos pénzkeretet garantált a főváros, ám a legolcsóbb ajánlat is – amely aztán a nyertes lett – 958 millió forintról szólt, magyarán végül ennyibe került a beruházás.
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának