Cégekre szabott közbeszerzés

A fővárosi közbeszerzési beruházások ügyében kizárólag Demszky Gábornak van döntési jogköre, az erre szakosodott bizottságnak csak javaslattételi joga van – nyilatkozta lapunknak Deák András, a Városháza közbeszerzési bizottságának MKDSZ-es elnöke. Lapunknak adott interjújában egy konkrét példát értékelve beszámolt arról, milyen trükköket vetnek be a „szakmai” testületek már a tenderek kiírásakor azért, hogy személyre, cégre szabott legyen a pályázat.

2002. 10. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közbeszerzési bizottság munkája az előző négy évben annak ellenére is hasznos volt, hogy az igazán nagy volumenű, kényes beruházásokat kivették a testület hatásköréből, a politikai ellenőrzés alól – mondta a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Deák András. Az utóbbi időben a lapunk által felgöngyölített és a Fidesz által is kifogásolt közbeszerzések nagy részét e testület nem tudta kontrollálni, azokat a Főpolgármesteri Hivatal programvégrehajtó egysége és a DBR Metró Kft. ellenőrizte.
Ismeretes: a fővárosi Fidesz–MDF– MKDSZ-frakció listavezetője, Katona Kálmán nemrég bejelentette: egy magánszemély április 3-án megjósolta hat budapesti nagyberuházásra kiírt tender győztes kivitelezőcégét, amelyből öt beigazolódott. Az erről szóló dokumentumot tavasszal közjegyzővel hitelesítették. Deák András közölte: az öt tender közül kettőt a DBR Metró Kft., egyet pedig a Pócs Attila vezette programvégrehajtó egység kezelt, vagyis a közbeszerzési bizottságnak ezen beruházások többségére nem volt rálátása.
Az MKDSZ-es városatya véleménye szerint Demszky Gábor és a városvezetés 1997-ben a városházi vesztegetés címen elhíresült korrupciós ügy miatt annyira megijedt, hogy egy túlbonyolított eljárási rendet dolgoztak ki, ám arra azért ügyeltek, hogy a szigor az átláthatatlansággal párosuljon. Feltétlenül szükséges lenne egy világos struktúra, amely az eljárások idejét is lerövidítené, s a felelősség megállapítása is egyértelműbb lenne, ha a közbeszerzéseket egy erre szakosodott ügyosztály kezelné, irányítaná politikai ellenőrzés mellett – tette hozzá Deák András.
A politikus kifejtette: jelenleg a tenderek elbírálási folyamatában a lebonyolítócégek kulcsfigurák. Azok, amelyek a legnagyobb hatáskörrel döntenek a pályázati feltételekről, majd pedig a pályamunkák elbírálásáról. A lebonyolítócégek adják meg a pályázatok paramétereit, s ők értékelik a tendereket. Konkrét példát említve az egyik kifogásolt beruházás pályázatáról elmondta: a Hungária körúti felüljáró építésére kiírt eljárásra csupán három ajánlat érkezett. Azért három, mert a kiírás szerint csak olyan cégek jelentkezését várták, amelyek az utóbbi években legalább ötszázmillió forint értékű referenciával bírtak.
Külön érdekesség, hogy amíg hasonló esetekben ezeket a referenciákat az előző három évből kérik, ebben az esetben csak az 1999-es és a 2001-es volt megjelölve – vagyis az a cég, amely csak 2000-ből tudott felmutatni 500 millió forintnál nagyobb értékű, általa megvalósított beruházást, az nem vehetett részt a pályázatban – hangsúlyozta Deák. Mindez tehát azt jelenti – tette hozzá –, hogy ezzel a megfogalmazással a legtöbb konkurens céget eleve kizárták a részvételből.
A politikus szerint ezek után az sem meglepő, hogy a felüljáró-építésre a kiírás szerint kétszáznyolcvanmillió forintos pénzkeretet garantált a főváros, ám a legolcsóbb ajánlat is – amely aztán a nyertes lett – 958 millió forintról szólt, magyarán végül ennyibe került a beruházás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.