Hallgatással tiltakoztak a védők

Példátlan módon, a védőbeszédek elhangzása nélkül hirdetett ítéletet tegnap a Zalaegerszegi Városi Bíróság abban a perben, amelyben az ügyészség gazdasági bűncselekményekkel vádolta V. Gyulát és társát. Az ügyvédek azért nem tartották meg a védőbeszédeiket, mert így demonstrálták, hogy az eljárás szerintük elfogult, törvénysértő és a védői jogokat korlátozta. V. Gyula védője, Zamecsnik Péter ügyvédtársaival panaszt tesz a megyei bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT) és az igazságügy-miniszternek – mondta el lapunknak.

Az ügyészség V. Gyulát adócsalás, csalás és számviteli fegyelem megsértésével vádolja. Az építési vállalkozó könyvelésében az adónyomozók fiktív számlákat találtak. Az üzletember azonban védekezésében állította: a szállítók által kivitt anyagokat ő beépíttette a lakóházakba. A bíróság tegnap bűnösnek mondta ki a vállalkozót és 5 év 10 hónapos börtönbüntetésre ítélte.
Zamecsnik Péter lapunknak elmondta: a védők a garanciális elvek sérelmét kifogásolták. Az ügyvéd szerint a bíróság megsértette a vádlottak védekezési jogát, az ártatlanság vélelmét, s korlátozta a védelem munkáját. Zamecsnik a bíróságon tegnap kijelentette: addig nem tartanak védőbeszédet, amíg a megyei bíróság elnöke és az OIT nem bírálja el a panaszukat. Hozzátette: a bíróság ezt figyelmen kívül hagyta, s ítéletet hirdetett.
Az ügyvédek szerint a bíróság elutasította szerintük több fontos bizonyítási indítványukat, s több eljárási szabálytalanságot tártak fel az eljárásban. Az ügyvédek elfogultságot jelentettek be az eljáró bíróság ellen, azonban ugyanannak az intézménynek egy másik tanácsa elutasította azt. A tárgyalást vezető bíróság elnöke egyben a városi bíróság elnöke is, ezért az ügyvédek már előre borítékolták a döntést.
Beznicza Árpád, a Zala Megyi Bíróság sajtószóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy minden a bírósági eljárások szabálya szerint történt az ügyben. Az elfogultsági indítványról elmondta: a védők elsősorban a bizonyítási indítványok elutasítása és a tanácsvezető tárgyalási stílusa miatt jelentettek elfogultságot, ezek az indokok a bíróság határozata szerint nem elegendőek az elfogultság megállapításához. A döntés körülményeiről elmondta: a büntetőeljárás szabályai szerint folyt az eljárás. Ha a bíróság ellen nyújtottak volna be elfogultsági indítványt, nem csak a tárgyalást vezető elnök ellen, akkor a másodfokú bíróságnak kellett volna az elfogultsági indítványt elbírálnia. Így azonban a bíróság másik tanácsa járt el, szabályszerűen. A határozat megállapította azt is, hogy a tanácsvezető bíró az eljárás résztvevőinek jogait nem korlátozta – tette hozzá Beznicza Árpád.