Államháztartási hiány: a GDP 9 százalékán áll

A kormány új, az államháztartást növelő módosító javaslatai nyomán immár a PM is kilencszázalékos idei hiánnyal számol. A makroelemzők szerint veszélyben van a 2003-as deficitterv is.

Az idén 1540 milliárd körüli államháztartási hiány várható, ami elérheti a bruttó hazai össztermék (GDP) kilenc százalékát – mondta Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztatóján. A kormány ugyanis újabb, a költségvetési hiányt növelő módosító indítványokat készített.
Az új tételek közt szerepel a BKV és több vidéki nagyváros közlekedési vállalataitól átvállalt adósságok bő negyvenmilliárd forintja, az életüktől és szabadságuktól megfosztottaknak folyósítandó kárpótlás 25,6 milliárd forintja, a különböző költségvetésen kívüli intézmények által nyújtott sportfinanszírozási hitelek átvállalása mintegy hétmilliárd forint értékben, valamint a társadalombiztosítási alapok hiányának mintegy 11 milliárd forintos megemelése.
Az államháztartás hiánya 9,5 százalék is lehet idén, mert a GDP nominális növekedése nem érheti el a kormány által jelzettet – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Úgy vélte: a központi költségvetés számai továbbra sem láthatók át teljesen. Így elképzelhető, hogy a bizonyos tételeket előrehozva, a következő évek terhére már idén leírnak. A szakember nem számít arra sem, hogy teljesül a kormány által 2003-ra kitűzött 4,5 százalékos GDP-arányos hiány. Mivel az össztermék jövőre is a vártnál lassabban nő – Török 3,8, pesszimistább elemzők alig három százalékot várnak –, viszont a büdzsé kiadási oldala ötven-, százmilliárddal nagyobb lehet a törvényjavaslatban szereplőnél, így a deficit öt százalék fölé nőhet.
Optimistább az idei évet tekintve Zsoldos István, a CA-IB elemzője, aki tarthatónak látja a kilencszázalékos hiányt. Ám ő is úgy látja: jövőre túl optimisták a bevételi tervek, miközben például az autópálya-építés és a béremelések 2003-ban is éreztetik hatásukat. A szakember így 2003-ra 6,2 százalékos hiányt vár, amiből két százalékpontnyit „infrastruktúra-fejlesztéssel” magyarázhat majd a közigazgatás.