Engedékenyebb büntetőpolitika

Hatályon kívül helyezi a büntető törvénykönyv (Btk.) parlament által hétfőn megszavazott módosítása a büntetési tétel középmértékére vonatkozó rendelkezéseket, új szabályozást vezet be a terrorcselekményeket érintően, továbbá a jelenleginél differenciáltabb rendelkezéseket ír elő a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szankcionálásánál. Az új törvény értelmében nem büntethető kábítószerrel való visszaélés miatt az, aki az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelő gyógykezelési vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt. Ez például azokra vonatkozik, akik csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termesztenek, állítanak elő, szereznek meg, vagy tartanak, illetve akik csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínálnak vagy átadnak. Ugyanakkor kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztéssel büntethető, aki hatósági engedély nélkül kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Öt és tíz év közötti büntetést kaphat az a felnőtt korú személy, aki a 18. életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad. A törvénymódosítás mellett Avarkeszi Dezső (MSZP), ellene pedig Répássy Róbert (Fidesz) sorakoztatja fel érveit lapunk érdeklődésére.

Elutasítjuk azt a büntetőpolitikai fordulatot, amely a hétfőn elfogadott új Btk.-ban tükröződik, a kormány ugyanis szinte minden ponton kiiktatta az előző ciklusban bevezetett szigorító rendelkezéseket – nyilatkozta lapunknak Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. A politikus szerint nincs társadalmi indoka az engedékenyebb büntetőpolitikának, nem javult annyira a közbiztonság, és a lakosság részéről sem tapasztalható ilyen irányú igény. Arról is szólt, hogy a bíróságok – érzékelve a parlamenti többség és a társadalom nagyobbik része között fennálló nézetkülönbséget – az ítélkezési gyakorlatban korrigálhatják a törvénynek azt az általános enyhítő rendelkezését, amely a középmértékes büntetési tételek alapulvételét megszüntette.
Répássy Róbert lényeges problémának nevezte azt is, hogy a módosítás ismét megadja a többszörösen visszaesők, illetve a bűnszövetség tagjai részére azokat a kedvezményeket – például a feltételes szabadlábra bocsátást vagy a felfüggesztett börtönbüntetést –, amelyeket a polgári kormány kiiktatott.
A kábítószer-fogyasztás és -terjesztés terén ugyan számos ponton – szocialista képviselők javaslatára – a korábbi szigor felé módosult a kormány eredeti előterjesztése, de a leginkább kritizált részek benne maradtak, így az a példátlan megfogalmazás is, hogy az együttes kábítószer-fogyasztás ne minősüljön kereskedelemnek, holott az ilyen drogpartikon való beetetés tipikus terjesztői magatartás. A törvény nagyon egyszerűen kijátszható, csupán egy igazolást kell bemutatnia a dílernek arról, hogy részt vesz valamilyen megelőző, felvilágosító kezelésen.
Az elfogadott módosításokkal a Btk. megváltoztatása képes megfelelni céljának – mondta lapunk kérdésére Avarkeszi Dezső (MSZP). A képviselő, aki társaival együtt maga is több indítványt jegyzett, kifejtette: a módosításokkal még élesebben hangsúlyozzák a fogyasztók és a drogkereskedők közötti különbséget, valamint az eredetihez képest szigorították a dílerek büntetését.
Avarkeszi szerint azonban mindez nem elég, minden segítséget meg kell adni azoknak, akik a drogok áldozatává váltak. Jó kiindulási alapnak tekinti az előző ciklusban elfogadott nemzeti drogellenes stratégiát, amit érdemes továbbgondolni. A kábítószer-kereskedőket pedig az eddigieknél eredményesebben kell leleplezni – tette hozzá a képviselő.
Avarkeszi Dezső a Btk.-módosítás más részeivel kapcsolatban elmondta: az ő indítványuk állította vissza a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények megítélését. A kiskorúak ellen elkövetett cselekmények büntetési tételeivel kapcsolatban két álláspont csapott össze – fejtette ki. Az első szerint minden ember élete egyformán fontos, függetlenül annak korától. A másik álláspont szerint viszont a gyermekeket fokozottabb törvényi védelem illeti meg. A képviselő hozzátette: szakmai szempontból jogosnak érzi az első felvetést. És azt is, hogy azok, akik emellett érveltek, azt mondták, hogy akkor más csoportokat (például fogyatékosokat vagy az időseket) is kiemelten kellene védeni. Ugyanakkor az szólt a 14 éven aluliak elleni bűncselekmények elkövetői súlyosabb büntetési tételei mellett, hogy a törvény a világ minden országában jobban védi a gyerekeket.