Erdő Péter az új esztergomi érsek

A szentatya szombaton elfogadta a 75. életévét betöltött Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek lemondását, s utódául Erdő Péter székesfehérvári segédpüspököt nevezte ki az Esztergom–budapesti Főegyházmegye élére.

Erdő Péter az esztergom–budapesti érseki cím elnyerésével Magyarország prímása lett. Ünnepélyes beiktatása 2003. január 11-én, az esztergomi bazilikában lesz. Értesüléseink szerint a szentatya azért választotta végül a bíborosi tisztre a sokáig esélyesként emlegetett Seregély István egri érsek helyett Erdő Pétert, mert hosszú távon akarta rendezni az esztergomi érseki poszt sorsát. Az egri érsek ugyanis néhány év múlva eléri a nyugdíjkor határát.
– Nagy örömmel és bizonyos meglepetéssel fogadtam a kinevezést, mert minden korábbi híreszteléssel szemben nem számoltam azzal, hogy a szentatya engem választ – mondta kinevezése alkalmából az MTI-nek Erdő Péter, Esztergom nyolcvankettedik érseke. Hozzátette: II. János Pál pápa bizalma nagyon megtisztelő, igyekszik megfelelni annak. Elődje, Paskai László szolgálatát méltatva az eucharisztia és a papi hivatás nagyrabecsülését, Szűz Mária-tiszteletét emelte ki.
*
Erdő Péter az egyház feladatát illetően úgy fogalmazott: az egész egyház létének célja az emberek üdvössége. Alapvető küldetése Jézus Krisztus személyével és művével függ össze, hiszen ő az emberért jött, azért, hogy az ember eltaláljon Istenhez. A legaktuálisabb most, karácsonyra készülve az, hogy a békességet, az egyetértést, az egymás iránti szeretetet, megértést mélyítsük el – mondta Erdő Péter, utalva arra, hogy e célkitűzés nem kevés, akár országos, akár európai méretekben gondolkodunk. Az állam és az egyház viszonyát érintő kérdés kapcsán kijelentette: a rendszerváltozással párhuzamosan egyházi delegáltként részt vett azoknak a jogszabályoknak az előkészítésében, amelyek az állam és az egyházak közötti viszony alapjait tisztázzák. Meglátása szerint Magyarországon az állam és az egyház elválasztásának nagyon világos, tiszta szisztémája van érvényben. Ez alapján tud együttműködni az állam az egyházakkal. Amikor nehézségek adódnak, azok nem annyira az állam és az egyház, mint inkább különböző csoportok és irányzatok között jelennek meg. Az egyház és a kormánypártok közötti vitákat illetően – utalva az egyház-finanszírozással, illetve a szociális intézmények alapítási lehetőségeivel kapcsolatos nézeteltérésekre – Erdő Péter kifejezte reményét, hogy hamarosan megoldódnak. Elmondta: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori tisztségét beiktatása napjáig gyakorolja. Az érseki hivatal közleményben tudatta: Paskai László az esztergomi Simor-otthonba vonul vissza. Nyugdíjba vonulása után is megtartja a bíborosi címet.
Magyarország új prímását táviratban köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnök: „Esztergom– budapesti érsekké kinevezése alkalmából fogadja szívből jövő jókívánságaimat. Kívánom, hogy szolgálata a jövőben is egyszerre mozdítsa elő az egyház és az ország javát. Bölcsessége adjon erőt Önnek, hogy a magyar történelem egyik legfiatalabb esztergomi érsekeként szelíd határozottsággal irányítsa az egyház hajóját” – írta az államfő, aki Isten áldását kérte Erdő Péter munkájára.
***
Az új prímás, Erdő Péter 1952. június 25-én született Budapesten. Filozófiai és teológiai tanulmányait az esztergomi és a budapesti szemináriumban végezte. 1975. június 18-án szentelték pappá. 1977–1980 között Rómában tanult, ott szerzett diplomát. Erdő Péter 1986-tól a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott professzora lett. 1997-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánjává, 1998-ban az intézmény rektorává nevezték ki. II. János Pál pápa 1999. november 5-én Puppii címzetes püspökké, a székesfehérvári egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki, és 2000. január 6-án szentelte püspökké Rómában.