Halasztott afgán misszió

Az afganisztáni katonai miszszióról ma biztosan nem tárgyal a parlament, mivel a Fidesz nem támogatja, hogy soron kívül kerüljön a Ház elé a kormány előterjesztése. A honvédelmi miniszter a szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, amit a terrorizmus elleni harc részének nevezett. Lapunk úgy tudja: a Fidesz- frakcióban jelenleg komoly vita folyik arról, hogy támogassák-e a fegyveres missziót vagy sem. A koalíciós pártok igennel szavaznak majd a kiküldetésről.

A honvédelmi bizottság ellenzéki tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az afganisztáni ISAF-műveletekben történő magyar katonai közreműködésről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az ellenzék nem értett egyet Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kijelentésével, miszerint az afganisztáni szerepvállalás a terrorizmus elleni harc egyik fontos pontja. Simicskó István fideszes bizottsági alelnök úgy érvelt: az ország nemzetközi megítélése, illetve a magyar–arab kapcsolatok szempontjából kedvezőbb volna, ha nem őrző-védő szolgálatot ellátó, tehát esetlegesen harci cselekményekben részt vevő katonákat, hanem műszaki vagy egészségügyi alakulatot küldene Magyarország az afgán térségbe. Hangsúlyozta: pártja elkötelezett a terrorizmus elleni harc mellett, de nem ért egyet azzal, hogy ezt katonai szerepvállalással nyilvánítsák ki.
A testület meghallgatta Sztán István ezredest, aki beszámolt a kandahári román missziónál szerzett tapasztalatairól, valamint Isaszegi János dandártábornokot, a Magyar Honvédség (MH) Összhaderőnemi Hadműveleti Központ parancsnokát. A dandártábornok a kabuli bázisról adott információkat.
Isaszegi tábornok elmondta, az objektum nemzetközi irányítás alatt áll; az elkövetkező fél évben a németek és a hollandok töltik be a vezető nemzeti funkciót. Összesen huszonhárom ország – köztük hazánk – jelezte részvételi szándékát az ISAF-műveletbe. A végső választ december 20-ig kell megadni a német kormánynak.
Úgy tudjuk, már megkezdődött mintegy százötven-kétszáz katona felkészítése; közülük negyven önkéntest választanak ki a kabuli misszióba, ha a parlament azt kétharmados többséggel jóváhagyja.
Az ellenzék kifogásolta, hogy a határozati javaslat szerint a magyar misszió várható költségigénye 1,5 milliárd forint ötven emberre vetítve, holott a miniszter 40 katonáról és 1,2 milliárdos költségről beszélt. Juhász Ferenc ezt azzal magyarázta, hogy a javaslatban „ráhagytak” a tényleges keretekre, hogy az esetleges változások miatt ne legyen szükség arra, hogy ismételten az Országgyűléshez forduljanak. A minisztérium által készített részletes költségtáblázat azonban mindkét adattól eltér: Keleti György MSZP-s bizottsági elnök rámutatott, hogy a végeredmény csaknem 1,7 milliárd forint. Juhász Ferenc felhívta a figyelmet, hogy – mint az a táblázatban is szerepel – a feltüntetett eszközök egy részét a honvédségnek nem kell külön beszereznie, így a tényleges költség négyszázmillió forinttal kevesebb. Keleti György kérte a minisztert, hogy a jövőben egyértelmű kimutatásokat bocsássanak a testület rendelkezésére.
*
A Fidesz tartózkodása, az MDF távolmaradása mellett találta általános vitára alkalmasnak az Országgyűlés külügyi bizottsága az 50 fős magyar katonai alegység afganisztáni bevetéséről szóló tervezetet. Németh Zsolt bizottsági elnök eljárási okokra hivatkozott, mivel a Fidesz frakciója csak ma alakítja ki álláspontját a kérdésben.
*
Nem támogatja az MDF-frakció a magyar katonai közreműködést Afganisztánban – döntött a képviselőcsoport tegnapi ülésén. Karsai Péter kifejtette: az MDF-frakció nem fogadja el a kormány érveit, amelyekkel Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, szövetségesi feladataira hivatkozik: határt kell szabni a nemzetközi szerepvállalásnak, ha az a haderőfejlesztés rovására megy. Ezt a szövetségeseknek is meg kell érteniük, mert nekik is érdekük, hogy a magyar hadsereg teljesítse korábbi felajánlásait.