Napi sajtószemle

Die Presse
Nincs oka aggódni középtávon sem az osztrák mezőgazdaságnak a magyar miatt, mondta a budapesti osztrák nagykövetség mezőgazdasági attaséja, noha Magyarországon a művelésre használható földterület háromszor akkora, mint Ausztriában. A diplomata hangsúlyozta: a kommunizmus vége óta a magyar mezőgazdaság jelentősen alacsonyabb szinten működik az osztráknál.
*
Nyugtalanságot keltenek Csehországban a Brno–Ostrava autópálya-építési projektje körül felmerülő kérdőjelek. Az építkezésben a Strabag is részt vesz. Szakértők és a jobboldali ellenzéki ODS párt hevesen támadja Milos Zeman volt szociáldemokrata miniszterelnököt, mert az autópálya megépítési munkálatait az izraeli Housing and Construction cégnek ítélte oda, anélkül, hogy pályázatot írtak volna ki. Az állam a nyolcvan kilométer hosszú szakaszért mintegy 125 milliárd koronát fizet majd. Mott MacDonald, a cseh kormány brit tanácsadója szerint a szerződések átláthatatlanok. Felmerült a korrupció gyanúja is.

The Guardian
Nagy-Britannia tel-avivi nagykövete a terrorizmust igazolhatónak jellemezte, ha azt egy adott módon definiálják. A nagykövet párhuzamot vont az Izrael államért viselt harc és a jelenlegi palesztin küzdelem között. Sherard Cowper-Coles ugyanakkor azt mondta, hogy a polgári lakosság, különösen a gyermekek megölése védhetetlen. Cowper-Coles szerint az egykori brit hatóságok terroristának bélyegezték a Stern-bandát, amiért felrobbantották a jeruzsálemi Dávid király szállodát, noha a csoportot sok izraeli nemzeti hősnek tekinti. A nagykövet kijelentette, hogy a politikai utak keresésének elvetése olaj a terrorizmus tüzére.

Insight
Szakértők és a rendelkezésre álló bizonyítékok megerősítik, hogy az al-Kaida terrorszervezet doktrínát és stratégiát kölcsönzött az amerikai hadseregtől. A „negyedik generációs hadviselésnek” nevezett doktrínát 1989-ben dolgozták ki amerikai katonatisztek, de azt a Pentagon figyelmen kívül hagyta. Nem úgy az al-Kaida, amelynek tagjai olyan sikeresen alkalmazták, hogy – a terroristák szerint – számos esetben a nemzetállamokat – a doktrína segítségével – állam nélküli nemzetek le tudták győzni. A jövő harci doktrínájának lényege: az ellenség összeomlását belülről kell előidézni és nem fizikailag elpusztítani. A célpontok közé tartozik a lakosság támogatása a háború mellett és az ellenség kultúrája. A jövő háborújában nem lesznek meghatározható harcmezők és frontállások. Eltűnnek a katonai és polgári célpontok közötti különbségek is. Eltűnik a hadüzenet is. A negyedik generációs, „ügyorientált” háborúban a jövő hadseregei már nem a nemzetállam, hanem egy ügy iránt hűségesek, és a terrorista katonákat nem lehet elrettenteni, mert örömmel halnak meg az ügyért – írja a konzervatív amerikai hetilap.