Napi sajtószemle

Die Presse
Az újak egyelőre másodosztályú tagok lesznek címmel a vezető osztrák lap arról ír, hogy az Európai Unió új tagjai kevés pénzt kapnak, nem lesznek számukra nyitott határok és a pénzük nem az euró lesz. Az új tagok csak korlátozott mértékben részesedhetnek az EU előnyeiből.

Merkur
Az amerikai UCLA egyetem egyik Oroszország-szakértője Oroszországról írt hosszú cikkében azt bizonyítja, hogy noha az orosz gazdaság három éve jól megy, nem a nép, hanem a befolyásos oligarchák profitálnak belőle. Szerinte Putyin csak alig különbözik elődjétől, Jelcin volt orosz elnöktől, olvasható a német lapban.

The Observer
Az Oscar-díjakra javaslatot tevő Film- és Tudományos Akadémia vihart gerjesztett azon döntésével, hogy megtagadta egy palesztin film nevezését a jövő évi legjobb külföldi film kategóriájába. Az akadémia azzal indokolta elutasítását, hogy Palesztinát az Egyesült Nemzetek Szervezete nem ismeri el országnak. Az Isteni beavatkozás címen futó film eddig számos fesztiválon nyert díjat. Több emberjogi szervezetet megdöbbentett a döntés, amely mögött cenzúrát látnak, olvasható a baloldali Guardian vasárnapi kiadásában.
*
(Háttérinformáció magyar olvasóknak a következő cikkhez: a drága, balesetveszélyes, rendszeresen késő brit vasutak magánkézben vannak – L. I.) Nagy-Britannia vasúti közlekedésének válsága tovább mélyül. Az ingázókat most az a veszély is fenyegeti, hogy jövőre napi 3500 járatot törölnek, vagyis valamennyi járat egyötödét. A vágányok és szemaforok javítását késleltetik, sőt nem végzik el.
*
A lap tömegközlekedési szerkesztője szerint, aki azt hiszi, a brit autópályák zsúfoltak, az nem látja maga előtt a jövőt, amely messze rosszabb lesz a jelennél.
*
Venezuelában a baloldali Chávez elnök hívei attól tartanak, hogy az Egyesült Államok ismét megkísérli törvénytelenül megbuktatni a demokratikusan megválasztott elnököt. A baloldal szerint Washingtonnak benne volt a keze a Chávez elleni április államcsínyben.

CounterPunch
A népszerű amerikai, baloldali honlap információi szerint Luis Inacio Lula da Silva megválasztott brazil elnök washingtoni látogatása előtt az amerikai adminisztrációt körülvevő héják azt akarták, hogy Bush kemény vonalat kövessen a baloldali Lula ellen, mert szerintük a Lula– Castro–Chávez-tengely kialakulásának veszélye bontakozik ki Latin-Amerikában. Az, hogy Bush nem követte tanácsukat, annak tudható be – állítja a lap által megszólaltatott egyik elemző –, hogy Bush keze most tele van az iraki és a közel-keleti válságga, és úgy döntött, kivár, ameddig Brazíliában a közhangulat majd Lula ellen fordul.