Státustörvény: új verzió

Információink szerint napokon belül újabb módosításcsomaggal áll elő a kormány a státustörvény ügyében. Mint ismeretes, a Pozsonnyal és Bukaresttel folytatott egyeztető tárgyalások gyakorlatilag kudarcba fulladtak, miután a két szomszédos ország vezetői részben, illetve teljes egészében elutasították a kedvezménytörvény tervezett módosítását. Kovács László külügyminiszter ma számol be a kormánynak a bukaresti tárgyalásairól, és ismerteti azt a hét módosítási elvet, amelyről román kollégájával állapodott meg, s amelyek némelyikét éles bírálat érte az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, amiért túlmegy a velencei bizottság ajánlásain.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott politikai államtitkára elmondta, az esetleges új módosítástervezetet a kormány elküldi minden érintettnek, így az ellenzéki pártoknak, a határon túli magyarok képviselőinek és a szomszédos országok kormányainak is.
*
Kérdésünkre, mely szerint ilyen körülmények között teljesíthető-e az a cél, hogy a kedvezménytörvény módosított változatát még az idén a parlament elé terjesszék, az államtitkár úgy válaszolt: amennyiben a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői rábólintanak az újabb változtatásokra, akkor a jogszabály még december utolsó napjaiban az Országgyűlés napirendjére kerülhet, ha viszont hosszabb egyeztetést igényelnek a módosítások, akkor késhet a parlamenti beterjesztés. Szabó Vilmos szerint a Günther Verheugen levelében megfogalmazottak nem jelentenek újdonságot a státustörvénnyel kapcsolatos európai észrevételekhez képest.
Ezzel szemben Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke úgy véli, az EU bővítési biztosának véleménye eltér a velencei bizottság álláspontjától, így a kormánynak el kell döntenie, melyik elvárásnak akar megfelelni. A volt államtikár lapunknak nyilatkozva elmondta: nem valós Verheugen azon állítása, hogy a magyarigazolvány különleges politikai kapcsolatot teremt az anyaország és a határon túli magyarok között.
Németh Zsolt érthetetlennek tartja azt a verheugeni megállapítást is, miszerint a státustörvény csak oktatási, kulturális támogatást nyújthat. A fideszes politikus bírálta a jelenlegi kormányt, amiért az bizonytalanságával defenzívába szorult, nem tájékoztatta megfelelő határozottsággal a szomszédos országokat és Brüsszelt a kedvezménytörvény módosításáról.