A márciusban induló, 7–15 éves futamidejű, 150 milliárd forintos hitelkeret forrásgazdája a Magyar Fejlesztési Bank, amely a keretből nagyvenmilliárd forintot különít el a kis- és középvállalkozások számára. A tárca szándéka szerint a Technológiai Felzárkóztatási Hitelprogram elnevezésű konstrukció keretében a kis- és középvállalkozások kockázati kamatfelárát normatív módon az állam egyenlítené ki.
A középtávú, a 2003–2006 közötti időszakra vonatkozó Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program az Európai Unió előírásainak megfelelő kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció, amely egyebek mellett vissza nem térítendő támogatásokat, kamattámogatást, szolgáltatásfejlesztést és kockázatitőke-befektetést kínál a vállalkozásoknak.
Apatini Kornélné ismertette a program négy prioritását: a versenyképesség növelése, az uniós csatlakozásra való felkészítés, az esélyegyenlőség biztosítása a támogatási rendszerben, valamint az EU-támogatások igénybevételi lehetőségének maximalizálása. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az uniós társfinanszírozású forrásokhoz nem lehet gyorsan hozzájutni – mondta.
Közölte: a programban 2003-tól vezették be a fejlesztési tartalékképzést, ami lehetőséget biztosít a megtermelt nyereség következő évi adómentes felhasználására, amennyiben azt fejlesztési célra fordítják. A fejlesztési tartalékképzés alapján az idén 25 milliárd forint többletberuházás valósulhat meg a tárca elképzelései szerint.
A Széchenyi-hitelkártyáról a helyettes államtitkár elmondta: júniustól nemcsak egymillió, hanem két–ötmillió forintos határral is lehet igényelni. Az idei évtől már nem csak kamarai tagsággal rendelkező vállalkozások vehetik igénybe a Széchenyi-hitelkártya szolgáltatásait.
Válogatottunk hősét megdöbbentette, mit tettek a bírók a címvédő elleni meccsen
