A takarékszövetkezetek tagságát nemcsak állampolgárok, de becslések szerint több száz kisebb vállalat – betéti és korlátolt felelősségű társaság – adják országszerte. Főképp a kis létszámú tagsággal bíró takarékoknál jellemző e forma, ahol a tagság és a fő számlavezetői kör az utóbbi időben egyre inkább összemosódik. Az érintett vállalkozók számára roppant kellemetlen meglepetés volt, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló, tavaly év végén kihirdetett törvényből kiderült: ők nem jelentkezhetnek be az új vállalkozói átalányadó hatálya alá. Az eva-törvény ugyanis kizárja azokat a vállalatokat, amelyeknek célrészjegyük van valamelyik szövetkezetben.
Információnk szerint a jogszabály miatt az integrációs és független takarékok szövetségei, illetve a szintén érintett hitelszövetkezetek beadványban fordultak a Pénzügyminisztériumhoz (PM). (Ezt azonban csak december végén tudták beadni, mert addig nem is értesültek arról, hogy az eva-törvény őket egyáltalán bármilyen módon érinthetné.) A piac szereplői a beadvánnyal szeretnék elérni, hogy a tárca állásfoglalásban pontosítsa: a szféra szereplői félreértés miatt estek el az eva lehetőségétől, és ők igenis jogosultak arra. A törvény ugyanis felmenti a kizárás alól a részvényekkel rendelkező cégeket, csakhogy a (nem forgatható értékpapírnak számító) szövetkezeti célrészjegyekre vonatkozó mentességről „elfeledkezik”.
Megkeresésünkre a PM jövedelemadó főosztályán közölték: még nem született döntés az ügyben. Államigazgatási szakértők szerint nyilvánvalóan tévedés történt, hiszen nem volt cél e vállalati kör kizárása. Ennek ellenére valószínűtlen – tették hozzá –, hogy egy minisztériumi állásfoglalással „felül tudjanak majd írni” egy már meglévő törvényt.
Ukrajna
Kényszersorozás Ukrajnában: lapáttal próbálták elűzni az emberrablókat
