Kovács egyebek mellett azt sérelmezte, hogy miközben a szépirodalmi pályázatokra szűkös források jutnak, a Magyar Művészeti Akadémia költségvetése növekszik. A pályázati díjak emelését is bírálta.
Bejegyzésének különösen beszédes része volt, hogy a kormányváltás után néhány hónappal már attól tart: nyilvános kritikája miatt eleshet állami támogatásoktól. Mint felidézte, április 12. után éppen abban reménykedett, hogy többé nem kell ilyen következményektől félnie.
A kulturális és emlékezetpolitikai költségvetéssel kapcsolatban Rainer M. János történész is aggályokat fogalmazott meg. Október végén azon lamentált, hogy az Orbán-korszak emlékezetpolitikai intézetei a következő évben is összesen 7,4 milliárd forintos költségvetési kerettel számolhatnak.
A kulturális támogatások elosztása miatt Csáki Judit színikritikus ugyancsak élesen bírálta a Tisza-kormányt. Mint az Index beszámolt róla, a kritikus Facebook-bejegyzésében azt kifogásolta, hogy a 2027-es költségvetés tervezete szerint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) az előző évinél is több, mintegy 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat, miközben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) titkárságának kerete 35 millió forint körül alakul, ráadásul csökken. „Vagyis 14500 millió versus 35 millió. Szégyellje magát ez a kulturális kormányzat” – fakadt ki Csáki.
A jogállami garanciákat is számonkérik
Magyar György ügyvéd, a korábbi ellenzéki közélet ismert szereplője a Népszava Törésvonal című műsorában az új vagyonvédelmi hivatal vezetőjének kiválasztását és az intézmény működésének jogállami garanciáit bírálta.
Az ügyvéd elsősorban azt kifogásolta, hogy nem világos, milyen szakmai szempontok alapján választották ki a hivatal vezetői posztjára pályázó 96 jelentkező közül a végső jelölteket. Emellett az új szervezet hatásköreinek elhatárolását, ellenőrizhetőségét és a jogorvoslati garanciákat is tisztázatlannak tartotta. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a külön-külön kisebbnek tűnő jogállami aggályok együttesen már komoly problémát jelenthetnek.
