Ismét költözhet a Szent Korona

A nemzeti jelképek kezelésére nemrég létrehozott bizottság négy tagja is úgy nyilatkozott, nem ellenezné a Szent Korona elköltöztetését az Országházból. A parlamenti pártok közül csak az SZDSZ támogatja a kezdeményezést.

Hazánk szakrális jelképének elszállítását az Országházból többen is támogatják a testületi tagok közül. Ez lehet az első lépése az esetleges költöztetésnek, hiszen a szakértői bizottság javaslatait a kormánynak és adott esetben az Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia. A bizottság 16 tagját Glatz Ferenc, a MTA volt elnöke kérte fel, akit nemrég Medgyessy miniszterelnök állított a grémium élére. A testület január végén tartja első ülését. Glatz Ferenc lapunknak úgy nyilatkozott: a bizottság független a napi politikától. A tagok javaslatai alapján mindazon kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeknek köze van a nemzeti jelképeinkhez. Személyesen kezdeményezi majd, hogy vizsgálják meg az államhatalmi ágazatok méltó elhelyezését.
Gerő András bizottsági tag, a Habsburg Történeti Intézet felkért igazgatója, az SZDSZ egykori tanácsadója a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy a koronának a Sándor-palotában a helye, mivel ideköltözik a köztársasági elnök is. – Ha lesz ilyen javaslat, és a véleményemmel nem maradok egyedül, akkor megszavazom a Szent Korona elköltöztetését – jelentette ki kérdésünkre Ráday Mihály, aki szintén tagja a testületnek.

A bizottsági tagok közül Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója is úgy véli, az államiság jelképének nem a mai alkotmányos hatalomgyakorlás legitimációját kellene szolgálni. Azt ugyanakkor nem támogatja, hogy a budai Várba vigyék át a Szent Koronát. – Ha már mindenképpen el akarják mozdítani, akkor szerintem a Nemzeti Múzeumba kellene vinni, mert oda való – fogalmazott.
Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, a kormánybizottság titkára úgy fogalmazott: történelmi hagyománya van annak, hogy a Duna budai oldalán találhatók a királysággal kapcsolatos épületek és intézmények, míg a folyó túlpartján a népképviseleté. – Ez a logika azt diktálná, hogy a királyság jelképei, szimbólumai a budai oldalon legyenek – tette hozzá.
– A Szent Korona elköltöztetésével kapcsolatos hír csak sajtóértesülés, és remélem, hogy az is marad – reagált Halász János (Fidesz). Emlékeztetett: a jelenlegi kormánypártok szemében mindig is szálka volt, hogy a korona a Parlamentbe került, ám az élet az Orbán-kormányt igazolta. – Nem volna helyes elszállítani a koronát, ha egyszer már a Parlamentben van – ismertette Juhász Gábor (MSZP) magánvéleményét. Mint mondta, korábban valóban volt nézeteltérés ez ügyben, ám azóta a kedélyek lehiggadtak. – Nem változott az SZDSZ korábbi álláspontja, ami szerint a Nemzeti Múzeumban kellett volna hagyni a koronát – mondta érdeklődésünkre Kuncze Gábor pártelnök. Nem véletlen Herényi Károly MDF-es frakcióvezető szerint, hogy az államalapítás évfordulójára emlékezve törvényt fogadott el az Országgyűlés, és elvesztve a Szent Korona múzeumi jellegét, áthelyezték azt a népszuverenitás elvét megtestesítő Parlament épületébe. Ez helyes döntés volt – jelezte.
*
A nemzeti jelképekkel és szimbólumokkal foglalkozó szakértői bizottságban 16-an fogadták el Glatz Ferenc felkérését, mint például a Bayer József, Gerő András, Ráday Mihály, Varga Kálmán, Katona Tamás történész, Kukorelli István alkotmánybíró. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát egyéb teendőire hivatkozva a felkérés ellenére nem kíván a testület tagja lenni.